Totyi csizmája és Gaál Pál esetei Zsolt emlékeiben

Kedves Ütegtársak!

Ideghes jan. 24-én írott leveléhez:

Az általa leírt kanalas lövöldözés, és hogy Sztancsik Záray Gyula sapkájába fordította a szaftos húst, két különbözõ eset volt. Az egyikben a leves alakos elemei valamint kenyérdarabok képezték a tárgyat, a másikban pedig a szaftos hús. A Csikós ügyére is emlékszem. Sebõk Tibor, azaz Sonkás borította rá a levest egy túl jól sikerült találat után. A leves egy része azonban a viaszosvászonnal borított asztalon folydogált tovább és félõ volt, hogy ártatlan emberek ölébe is jut belõle. A katona legyen leleményes! A veszélyeztetett honvédek a viaszos vászon szélét úgy hajtották fel, hogy az egy ereszcsatornához hasonló csatornát alkosson, és a levest az asztal végénél a kövezetre irányították. A csatrornaképzésben én is részt vettem. Sztancsik viszont véletlenül töltötte a szaftos húst Gyula sapkájába. Túl gyakaran kaptunk szaftos húst, így nem csoda, hogy még Gyula sapkájába is jutott. A gyakori szaftos hús miatt egyszer Senkerik háborgott is. Ez az elnevezés is tõle származik. A meggyalázott sapka Punk ftõrm. et-nak szemet szúrt, amikor az az objektumi tantermben elõírásos módon az asztalon hevert (Nem a Punk, hanem a sapka hevert az asztalon). Gyulát leszidta és a sapka azonnali kimosására parancsot adott neki.

Gaál Antal egy ifjú õrgy-nak mutatkozott be az objektumban úgy, hogy a harmadik neve Ilona. Az õrgy. neve kiesett. Az õrgy. is röhögött egy sort, és utána Gaál Pált Icának szólította.
Gál Pálnak az volt a szokása, hogy ha valami hosszabb vagy bonyolultabb okfejtés végére ért valaki, akkor azt mondta, hogy “Igen, én is így hallottam.” Egyszer azonban valamilyen õrgy. azt találta jósolni, hogy majd augusztusban vagy szeptemberben szerelünk le, akkor azt mondta, hogy “Én nem így hallottam.”
Gaál Pál gyakran mutatkozott napszemüvegben. (Büky Dénesnek is volt valamilyen foncsorozott szemüvege.) Gaál Pál és Vitéz egyszer egymásra uszították Gálosházi törm. és Dombi õrgy. fiát. Ez így törént: A két gyerek a kerítésen kívül volt, Gaálék pedig belül. Vitéz azt mondta nekik: “Kis Dombi, a kis Gálosházi azt mondta, hogy te hülye vagy.” Gaál Pál pedig rákezdte: “Ezt nem hagynám. Ezt nem engedném. Nem is értem.” A két kölyök egymásnak is esett.
Ha elöljáró érkezett vagy távozott, akkor elhangzott, hogy üteg vigyázz. Gaál Pál teljesen pucéran zuhanyozás céljából a mosdóba tartott és éppen a folyosó közepére ért, amikor elhangzott az üteg vigyázz. Úgy, ahogy volt, arccal a hang irányába fordulva vigyázzba vágta magát. A jelenet tanúi kuncogtak, de hangosan röhögni nem mertek.
Egyik napossága alatt Gaál Pál a Bán János nevû szakáccsal szórakozott. Bán odatelefonált valamiért. Valószínüleg kisegítõ embereket akart a konyhába küldetni. Gaál Pál ezt sehogy nem akarta meghallani. Mindig azt mondta, hogy “Nem hallom. Mondd hangosabban! Még mindig nem hallom.”, stb. Végül már az is hallotta, aki a telefon közelében állt, de Gaál Pál még akkor sem. Nem emlékszem, mi lett a folytatás. Gaál Antal Pál Ilonáról egyerõre nem jutott más eszembe. Hogy lehet az, hogy õ még mindig nincs a képben?

Más:

A Pallagi Totyi Emléküteg elnevezést jónak tartom, de csak Totyival vagy Antallal és nem Tónival, de lehetne egyszerûen csak Pallagi Emléküteg. Tudtommal Börgöndön senki nem hívta õt Tóninak. Mivel ezt én egyedül nem vagyok jogosult eldönteni, ezennel ütegszavazasi kezdeményezést teszek. Totyi nem töltött egy évet a futkosón. Valamikor novemberben taróztatták le. Elõször az ORFK fogdájában volt, majd a Fõ utcára került a katonai börtönbe, mert néhány havi börtöntre ítélték. Késõbb kegyelemben részesült, vagy ügyét újra tárgyalták, börtönbüntetését törölték, és a rákospalotai futkosóba tették. A futkosó már nem számított priusznak. Júliusban már ismét velünk volt. Azt mondta, hogy õ három elõkelõ helyen is járt. Csizmája úgy ragyogott, hogy a napra lehetett nézni, de arra nem. Valaki, aki tapasztalt ember volt, de Totyit nem ismerte, amikor megpillantotta csizmáját, mindjárt megkérdezte tõle, hogy nem a futiból jött-e. Totyinak az volt a szerencséje, hogy amikor azt az ominózus levelet megírta, még nem tette le a katonai esküt. Így állampolgárként vonták felelõsségre és nem katonaként. Esetét az súlyosbította, hogy a levélbe beleírta, hogy amit írt, az állami és katonai titok. Totyitól tudtuk meg, hogy mit jelent pontosan a smasszer, vamzer, hippis, cirkli, ragu és zsuzsu. Õ azt is mondta, hogy a Fõ utcán a vamzer mamzer volt, és hogy az a forma az autentikus. A smasszer és a vamzer a legtöbb embernek nem volt új, de a többi már igen.


Üdv:
F. Zs.