2008. február 7., csütörtök

Ki jön Totyi temetésére? És bejön a képbe az iwiw is

Kanyó Ferenc

Téma: Tüzérek, sorakozó!

Szia Laci!
Örülök, hogy te is csatlakoztál a nosztalgiázó bajtársainkhoz.
Olvastam hozzászólásodat, mélyen egyetértek vele. Újfent meg kell tapasztalnunk, hogy a közhelyeket - csak a szépre emlékezem - mégiscsak személyesen kell átélnünk.
Üdvözöllek: Feri

LL

Kanyónak

Szia, Feri!

Biztosan látjuk még egymást.

Üdv, Laci

Gábor Andrásnak

Szia, András!

Az iwiwen rám akadt néhány volt katonatársunk, és kb. két hét alatt erős kampány alakult ki a régiek felkutatására. Zip-fájlban mellékelem a kigyűjtött eddigi levelezést (a legvégén az én szösszenetemmel), valamint az emlegetett, de a másik szakaszt ábrázoló képek közül a nagyot. Más, igazán érdemi képről nem tudok, a többi kisebb jelentőségű.

Nem írtam meg nekik a címedet, te tudod, hogy be akarsz-e szállni a kicsit suta nosztalgiázásba. Egyébként kicsit jobb, mint vártam.

Ha jelentkezni akarsz náluk, írj, s elküldöm egy fájlban az eddig feltalált mail-címeket.

Üdv, Láng Laci

Dobos

Hallo Laci,

vasarnap van, ugyhogy most dolgoznom kell es nem erek rea hosszasabban levelet irni.
Majd ha a munkahelyemen leszek akkor irok reszletesebben.

Emlekezzünk meg Hodmezövasarhelyröl is. Nekem onnan vannak megmaradt elmenyeim.
Börgöndöt nem szerettem. Hodmezövasarhelyen szep meleg ösz volt. Gyakran
setalgattam egyedül (föleg vasarnap) a laktanyaban. Mivel a filmvetiteseknel
en segitettem, valamint valaki bevitt a szinhazi csoportba mint vilagosito többször
voltam a laktanyan kivül is.

Bar a kezdett kezdetetöl utaltam, hogy megeröszakoltak es elvittek katonanak, de
a börgöndi athelyezest szemelyes sertesnek vettem. kerdezes nelkül atvittek
arrol a helyröl ahol egy kicsit megszoktam mas helyre. Ezert azutan elhataroztam,
hogyha ök ilyen szemetek akkor en is es a katonasagot befejezem. Azutan majd
busulhatnak.

barati üdvözlettel
Dobos Karcsi

Tokai

Emberek!
Belenézve közös ismerőseitekbe, látom, hogy nem mindenki fedezett föl mindenkit. Én megtaláltam itt az iwiw-en Gyulyás Lajost, Dr. Sztancsik Pétert, Kanyó Ferit, Kasnyik Györgyöt, Láng Lászlót, Maróy Pétert, Pápa Ágostont, Sutyinszky Misit, Süli Stepet, Téringer Rocco Pityut és magamat. Aki tud, és akar, csináljon belőle közösséget.
Üdv :
Tokai András

u.i. : Ki bír jönni Pallagi temetésére 12-én? Óbudai temető. Eddigi hírem szerint 10.15. Én a temetést rendező unokatestvérével megegyezve pár szót mondok majd

a T-üteg nevében, hogy emlékszünk arra: a futkosón mindannyiunkért ő szenvedett.

És ki tudja, mi történt Gerencsérrel, akiről Fodor írta, hogy már nem él?

E-mail listánk is bővül,, Láng listájából szerintem csak Kanyó Feri hiányzott. Most neki is címzem mindezeket.

Ugye mindenki tudja, már, hogy Szabó Tibor (aki kapja az e-maileket, csak a rendszer jelzi, hogy nem) és Záray nyári, júniusi találkozót proponált. Én javasoltam, hogy később legyen, mikor a külföldön élők közül is páran valószínűleg hazajöhetnek.
És fölvetettem azt is, hogy talán Tatán, ahol a Pápa által küldött képek készültek igaz, csak az egyik szakaszról.

Még mindig semmit sem tudunk iletve nincs címünk sokakról/hoz.Pestiek: Bátki (Bratmann) Misi, Büky Dénes, Szabó Laci, Folly, . Én Mattyasovszkynak a felesége útján üzentem, de még nem jeletkezett. Másfél éve túlélt egy biciklisbalestet, és már jól volt 2006 decemberében. Azóta nem láttam. Vidékiek közül én nagyon kerestem a szikszói Vitéz Gábort, valaki írta, hogy kimaradt az egyetemről, és jelenleg nincs a szikszói telefonkönyvben. Ki tud róla, vagy Régeniről, Toprongy honvédról?

T-András

Dobos

Sziasztok,

en elörelathatolag juliusban jönnek. Ha akkor van a talalkozo szivesen resztvennek.
üdvözlettel
Karcsi

Tokai

Szia, Dobos,

sziasztok többiek!

Na, bejött hogy egy külföldről hazajövönek jobb a julius.

Ennel is fontosabb: Matya es Szabo /Nagy Moho Allat/ meglett; ma delben sikerult beszelnem velük telefonon. Mindketten jönnek Totyi temetesere. Ott es utana tudunk beszelni a tovabbiakrol.

T-Andras

Pápa Ági

Kedves elv-baj-sors-kor és kórtársaim, rím és kőfaragók, alkalmi piktorok, élet- fotó és menekülőművészek, körömmel és (mű)foggal emlékezni akaró barátim !

Szinte alig merek a billentyűzethez nyúlni ennyi író-óri-ás, míves rímes, felejteni nem tudó mester remek haditudósítását olvasván. Azért néhány adalékkal mégis megpróbálkozom. A nagybajuszos és eddig hallgatag Láng Laci ( akit valamilyen oknál fogva Robinak is neveztek, de ez lehet hogy részemről komoly tárgyi tévedés) vetette fel, hogy Hódmezővásárhelyt méltatlanul mellőztük a beszámolókból. Pedig ez volt katonai bölcsőnk.

A dadákra már csak halványan emlékszem. Valóban a szokásosnál magasabb rangú előljárók vigyázták a zsenge egyetemista-jelöltek álmát. Nekünk Tóth százados volt a szakaszparancsnokunk. Hogy kik voltak a szakaszban ? Várom az önként jelentkezőket.

Szabó Kopasz biztos pont, mert vele cipeltem a reggeli riadók alkalmával azt az irdatlan nehéz ládát az udvarra. Sikerült kiválasztani erre a feladatra a legkisebbeket. A két szegedi daliának - Nagy Gyuri (Löbödör) és Lipták Józsi a kajakbajnok - valami hihetetlen könnyű dolog jutott. A ládában az írások szerint lőszerek voltak , de lehet hogy az imprilisták megtévesztésére csak köveket cipeltünk. Ezt már sohasem tudjuk meg.

A közvetlen felüljáróink (rajparancsnokok, kilencen kellett, hogy legyenek) közül két névre emlékszem. Különös figura volt Illés-Dög (tényleg ez volt a rendes neve) tizedes, aki esténként (amikor mi még az ágyunk közelébe sem mehettünk)ágyán hanyatt feküdve kéjesen egyéni riadókat rendelt el arra kiszemelt áldozatainak. A mi rajparancsnokunk – Szabó talán ő is tizedes – sokkal humánusabb volt. Ő vezetett be bennünket a sörívás rejtelmeibe. A megjutalmazott aluljárók (jutalmunk az volt, hogy eskütétel előtt időnként átléphettük a kantin küszöbét, ihattunk egy sört és fizethettünk kettőt a főnöknek) rotációs rendszerben meggyőződhettek az akkor még számukra hihetetlen állításról, hogy egy ember - Szabó tizedes - rövid időn belül meg tud inni tíz korsó sört. Hála a rendszeres gyakorlásnak Börgönd után fiatal korunk ellenére nekünk is sikerült eljutni 6-8-ig , mondjuk húsz deka nápolyi kíséretében.

Aztán nem tudom emlékeztek-e még a híres-hírhedt négyes (nem tudom arabs v. római számmal jelölték) műhelyre, ahol a földfelszín alá kellett varázsolni magunkat. A nagy rónaságon mindig találtak feltöretlen, szűz területet számunkra, ahol még nem volt megkezdett lyuk.

Na de folytathatnám a sort a végtelenségig, egyenlőre jó éjszakát.

Üdv: PÁ

Nincsenek megjegyzések: