A néphadsereg napján nem sört kaptunk, hanem bort. A borban lévõ savak, pl. borkõsav nekiestek a pohár aluminium ötvözetének, annak legfelsõ rétegét a rárakódott kosszal együtt lemarták. Ezek mind belekerültek a borba. Nem volt ajánlatos meginni.
Ha ugyanarra gondolunk, nem a ROM relé húzott meg, hanem az idõrelé a PA kabinban. Amikor ez bekövetkezett, akkor már a -600V zárófeszültség rajta volt a két meláknagy sugártetróda vezérlõ rácsán. Ezek után jött a nagyfeszültségû egyenirányító bekapcsolódása.
A TNT-vel azért nem lett baj, mert az csak szúró láng vagy hirtelen ütés hatására robbant. Mi szerelt gyutaccsal robbantottuk fel. A gyutacs és a gyujtózsinor összeszereléséhez egy speciális fogó szolgált. A gyujtózsinor 1 m/perc sebességgel égett. Legalább 1 m hosszú gyujtózsinort kellett használni. A gyujtózsinort felspulnizva tartották. Használat elött egy 1 m-es darabot le kellett vágni belõle és meg kellett gyujtani. Ez azért volt szükséges, hogy meggyõzõdjünk róla, hogy nem robbanó gyujtózsinor-e és hogy egyáltalán milyen gyorsan ég. A TNT fenti tulajdonságai miatt és mivel ezeket a szabályokat betartottuk, nem volt baleset.
Az alfa és beta nem egészen igaz. Börgöndön beta és epszilon volt. Béta, v. ahogy Horti szds. mondta, beta volt az oldalszög. Ezt a tüzérségi hagyományoktól eltérõen nem a deli, hanem az északi iránytól mérõdött. Az epszilon a célhelyszög volt, ami a vízszintes síktól mérõdött. Lövéstanon a szögek szigorúan radiánokban mérõdtek. Ez is szakítás volt a tüzérségi hagyományokkal, mert azok a szögeket vonásban mérték
Fodor Zs. honv.
Bejegyezte: Fodor Zs. honv. , bejegyzés helye: T-üteg, nóta indulj!, időpont: 2008. február 10. 2:33
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése