Obsitosok!
Börgöndön kétféle szombat volt. Az egyiken nem ragaszkodtak szigorúan ottlétünkhöz. Az ilyen esetekben pénteken délután elindulhattak közülünk a szabadságosok. Ez voltaképpen nem szabadság volt, hanem hosszú eltáv, mert vasárnap éjfélre vissza kellet érniök. A másik fajta szombaton legalább du. 2-ig ott kellett lennünk. Ilyenkor is engedtek el közülünk embereket, de vasárnap éjfélre nekik is vissza kellett érniök. Visszajövetelkor Mattyasovszky kivételével mindenkinek át kellett szállnia Székesfehérváron. Szokás volt, ha túl sokat kellett volna várni, és négyen-öten összejöttünk, hogy taxival mentünk a laktanyába. Ilyenkor nemcsak T ütegesekkel társultunk. A taxiállomáson illedelmesen beálltunk a sorba. A taxisofõrök azonban legtöbbször a katonáknál álltak meg függetlenül attól, hogy ki lett volna a soron következõ. A piros fegyvernemi jelzésünkrõl tudták, hogy hosszabb fuvarra van kilátás.
A másik fajta szombaton délelött parknap volt. Ekkor a laktanyaudvar egy kijelölt részét kellett takarítanunk. Egy ilyen takarításkor Pallagi Totyi talált egy kályhacsövet, amit a hóna alá vett és a továbbiakban fel-alá sétált vele. A hmvh.-i R. Nagy Pál szds. erre azt mondta volna, hogy Pallagi honv. nem dolgozott, csak invitálta a munkát. Amikor Totyi visszakerült hozzánk, még emlékezett a kályhacsöves sétájára. Azt is mondta, hogy a futkosóban nagy tetszést aratott, amikor a többi futtatottnak elmesélte az esetet.
Késõbb bevezették, hogy ezeken a szombatokon bizonyos ideig gázálarcban kellett lennünk, utána mehettünk udvart söpörni. A gázálarcos idõk egyre hosszabbak lettek. Nem írtak elõ semmit arra, hogy mit csináljunk, amíg gázálarcban vagyunk. A gázálarc viselését amennyire lehetett, elsumákoltuk. Ha elöljáró közeledett, akkor valaki beszólt, hogy gáz. Én pl Roccoval vagy Regõssel gázálarcban sakkoztam. Schulz és még valaki úgy döntöttek egyik alkalommal, hogy a kellemetlent összekötik a haszontalannal, és gázálarcban seprõt ragadtak, és nekiálltak a tiszti étkezde felé vezetõ út seprésébe. Egy tiszt ez meglátta, és nagyon mérges lett, mert azt hitte, hogy valaki a Schulzékkal büntetésbõl sepertet gázálarcban. Schulzék elmagyarázták neki, hogy szó se róla, õk döntöttek így. A tiszt megnyugodva ment tovább. Ilyen is volt.
Fodor Zs. honv.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése