Luigi egy időben a másik ágypáron egy kis folyosó túloldalán hozzám közel aludt - volna! , ha halálfélelme engedte volna.
Így fölkeltett, és közölte, hogy neki
megállt a szíve. Mondtam, várjon még pár percet. Várt. Mondtam, hogy ha ennyi ideje le lenne állva neki a szíve, már nem is élne.
-Élsz még?
-Talán... - sóhajtotta, és rövid időre, míg újabb szerve leállását nem észlelte, átmenetileg kissé megnyugodott.
T-András
2008. február 12., kedd
Szendrő szívleállása
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése