Emlékeim szerint a “nehogy aztán, hogy már…” kezdetû fordulatot a hmvh.-i tisztesektõl hallottam elõször. Rajparancsnokom, Földesi õrv. pl. használta. Kanyó Börgöndön azt találta mondani, hogy “nehogy aztán hogy már nehogy ne ám”. Más fokozások is elõfordultak.
A pél bevezetésének körülményeire nem emlékszem. Pálfalvi utána Pélfalvi lett. Valaki, valószínüleg Sumák, bevezette a Pél Pál fiktív nevet. Ha valaki azt akarta kifejezni, hogy valami nem érdekli, vagy esze ágában sincs, hogy valamit megcsináljon, akkor azt mondta, hogy belevágja a pélt. Esetleg belehinti a pélt. Az ébresztõt a reggeli tornához sorakozó rögtön követte. Így nem maradt idõ az illemhely felkeresésére. Amikor a reggeli tornát közülünk vezette valaki, akkor elsõ lépésként felsorakoztunk az árokparton, és ott a “Pélt tekerd ki!” vezényszó is elhangzott. Miután könnyítettünk magunkon, tovább futottunk, és kezdõdhetett a reggeli torna. Az elsõ vezényszó a “Kezeket csípõre!” volt. Ekkor mindenki zsebrevágta a kezét. A gyakorlatok között mindig volt szemforgatás és lábujjmozgatás. “Jól húzzon bele, mester!”. Ezeket a reggeli tornákat Keraban gyakran vezette. Árokparti tevékenységünk miatt egyes HÜTIk háborogtak. A reggeli tornához a felhívás ilyen változatokban hangzott el:
1. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornához sorakozó!
2. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornához futásban sorakozó!
3. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornához futásban, viszakozz, futásban sorakozó!
4. Sorakozó volt, vagy gyülekezõ!? (csak kiegészítésként)
5. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornáért (futásban) sorakozó!
6. Üteg, a naposasztalnál futásért sorakozó!
A sorakozó helyett soró és a gyülekezõ helyett a gyülõ rövidítés is gyakran elhangzott. Az 5. és a 6. kifejezetten T üteges újítás volt. Úgy rémlik, hogy valamelyiket Dobostól hallottam elõször. Nem tudom, hogy kit illet meg az abszolut elsõség. Amikor Tréninger Rocco volt az a napos, aki a parancsot kiadta, akkor a 4. soha nem maradt el. A napos vagy a sorakozó elött vagy rögtön utána bekiáltotta, hogy a reggeli torna ingben, ing nélkül, vagy félmeztenyen lesz. (Milyen variáció volt még?)
>Az általunk rendszeresen locsolt árokpartot egyszer velünk tetették rendbe.
A mester megszólítás Börgöndön volt gyakoribb. "Mester, ne variáljon!" "Mester, mi a f…t variál!?" "Mesterek, nótát!" "Mesterek, zenét!" Hmvh.-en is elõfordult a mester, de ott még a harcos megszólítás is forgalomban volt. Úgy rémlik, hogy a harcos Börgöndön nem volt divatban. A variál helyett a varigált is hallotta valamelyikünk. Kopasz Szabó egy idõ után már csak a varigált használta.
Ha majd erõt veszek magamon, ezeket a hülyeségeket is beírom a blogba.
Ez a levél egyben reakció Ideghes 04/09/2008 01:40 AM-kor kelt, RE: kanyhalo tárgyú levelére is. Nekem is az a tippem, hogy a kanyhaló a T üteg valamely tagjának szellemi terméke. Egy biztos, hogy a Szentkúti búcsuban nem kanyhaló v. kanyhalovak ellopásáról van szó. Az “Élénken!” után a “Mozogjanak, mintha élnének!” is gyakorta elhangzott.
Üdv:
F. Zs.
Ezt a Zsolt bejegyzést kénytelen vagyok áthúzni, akkora leb..ást kaptam érte a szerzőtől, hogy ihaj. Íme: Legutóbbi terjedelmes levelemet kár volt a blogba tenni,
1 megjegyzés:
A pásztázó elektronmikroszkóp nem az asztalomon van, hanem attól balra, és a képen nem látható. Azért nem pásztáz, hogy könnyebben oda lehessen képzelni. Az asztalon egyebek mellett csak az elektronmikroszkóp kezelőelemei láthatók.
Megjegyzés küldése