Tokai Bandi kerülő úton

Blogértékű gondolatokat szippantott magába a levelezési rendszer. Tokai Bandi, Fodor Zsolt memóriásszal váltott levelet (illetve nem váltott, csak küldött, a váltás akkor jön majd létre, ha Zsolt válaszol, de remélem már a nótaszós fejléc alatt). Kénytelen voltam az előző bejegyzéshez hasonló nyilvánosságra hozni a tartalma miatt. Megint csak ismételni tudom magam: Nehogy aztán hogy már nehogy ne ám.

Szia, Zsolt,

ma a reggeli tornámat vezényszavaid alkalmazásával

rendesen elvégeztem.

Valaki már írta, hogy Brumi találta föl még Vásárhelyen az ágy alá pokrócbatekeredéses módszert a r.t. kiküszöbölésére.

Később ezt mi pl. Mohóval (Szabó Laci) Börgöndön is naponta gyakoroltuk, ott könnyebb is volt, mert míg Hmv-n emlékezetem szerint husszú egyes sorban voltak az ágyak itt már kettő-kettő volt egymás mellett, nagyobb volt alatta az ányák. Jó vastag zöld pokrócaink voltak, de a kövön azért nem ártott kettőt is magunk köré csavarni.

Engedelmeddel, ha már a kitalálókat emlegeted, Kanyónak és Dobosnak is küldök máolatot. Dobos pont ma hajnalban

jelentette nekem e-mailben, hogy reggeli tornára, sőt blogírásra kész.

T-Bandi

u.i. A sok szófejtés közben (fönntarom, hogy némelyik cigány szó) nem említed leggyakoribb katonaszavunkat, a sumák szót. Nincs benne az idegen szavak szótárában. Naivitásomban osztrák katonai németet, vagy jiddist sejtek mögötte: ember ne a cipőjét pucolja (Schuh machen), hanem tevékenykedjen rendesen! B.