2008. május 25., vasárnap

Tátrai Vili apjának látogatása Börgöndön


Akkor se tudtam, hogy kitől vagy kiktől származott az ötlet, hogy hívjuk meg Tátrai Vili édesapját egy előadás tartására. El is jött és beszámolót tartott tapasztalatairól és kalandjairól. Egy jó humorú, határozott fellépésű, szimpatikus embert ismertem meg benne. Az elhangzottaknak sajnos csak töredékére emlékszem. A házigazda Sztankovics főtörzsőrmester volt. Erre a feladatra ő jobb volt, mint ütegünk többi vezetője. Tátrai Vili apját Vili bácsinak szólította.

Vili bácsi a Szovjetúnióban is megfordult. Egy ilyen alkalommal olyan helyen szállásolták el őket, ahol minden szobában volt hangszóró. Fellépéseik későn értek véget, ezért nagyon zavarta őket, hogy kora reggel nagy hangerővel megszólalt a hangszóró, amit nem lehetett kikapcsolni. Beszereztek egy csípőfogót és elvágták a hangszóró vezetékét. Távollétükben azonban kijavították a hibát, és másnap hajnalban ismét felébredtek a zajra. Ezek után nagyon eldugott helyen a vezetéknek csak az egyik ágát vágták át. Ezt a hibát is megtalálták és kijavították, és a következő hajnalban megint felriadtak. Végre valamelyikük megtalálta a helyes megoldást. Mivel a vezeték csak egy szimpla kéteres PVC-szigetelésű kábel volt, keresztben átszúrt rajta egy gombostűt és kiálló végeit lecsípte. Így rövidzárt csinált, és a hangszóró elhallgatott. Ezt a hibát nem találták meg. A következő napokban végre kialhatták magukat. Vili bácsi ezt a módszert ajánlotta nekünk is mint biztos megoldást az ilyen esetekre.

Angliában is járt. Ott volt egy kisebb karambolja, amelyben senki nem sérült meg, csak a kocsikban esett kár. A másik kocsban többen is voltak. Vili bácsi attól tartott, hogy majd bemutatják rajta bokszoló tudományukat. Nem az történt. A másik kocsi vezetője teljes nyugalommal elkérte Vili bácsi adatait. Vili bácsi csak elmondta neki, de az illető elhitte, hogy nem hamis adatokat kap. Vili bácsi kijelentette, hogy az angol már egy felnőtt nép.

Magyarországi élményeiről is beszélt. Az egyik az volt, hogy a háború végén a harcok befejezte után feleségével szétnéztek a lerombolt Budapesten. Akkor az az érzésük támadt, hogy a város aligha tud újjá épülni. Örömmel látta, hogy mégis újjá épült.

Egy időben rendszeresen utazott valahová. Egy ilyen alkalommal jóleső érzéssel fedezte fel, hogy az egyik állomáson egy kisebb virágoskertet csináltak. A virágoskert egy darabig megvolt. Egyszer azonban azt látta, hogy egy disznó turkál benne, és senki nem zavarta ki onnét a disznót. A virágoskert utána úgy maradt összeturkálva. Azzal fejezte be, hogy hány virágoskertet létesítettünk már, de mindig akadt egy disznó, amely abba belement turkálni, és nem akadt senki, aki a disznót kizavarja belőle.

Vili bácsi távozásakor a laktanya kapusainál felejtette személyi igazolványát. Persze a kapuügyeletesek is vétkesek voltak a dologban. Nekik oda kellett volna adniok a személyi igazolványt, de ők is elfelejtették. A megoldás az lett, hogy Vili kapott egy vagy két nap szabadságot, hogy vigye haza a személyi igazolványt.

Fodor Zs. honv.

Nincsenek megjegyzések: