Gomola tizedes története

Az történt, hogy már már elfelejtődött az én gyengélkedő könyvi bejegyzésem, amikor Gomola tizedes mint ügyeletes megpróbálta meghágni az előírást. Nos mint tudjuk, az ilyesmi még a MN álmoskönyve szerint is baljós előjelű. Én már teljesen elfelejtettem a délutáni affért, amit a tizedes et. csak nagy nehézségek árán úszott meg gutaütés nélkül. Ami végképp fölháborította, az volt, hogy egy szikrányit se féltem tőle, amikor gyanútlanul mintegy fél hétkor beléptem az ő körletükbe már nem tudom kit kerestem, de nem volt ott. Dolgom végezetlenül jöttem kifelé, amikor kitűnő Gomola tizedes megismert, és kezdődött a show:
- Katona, jöjjön vissza! (visszamentem)
- Vigye ki ezt a lavór vizet!
- Már mér' vinném? (így én)
- Mer' ezt a parancsot kapta!
- Különben is, mi ez a víz?
- A lábvizem, most mostam meg.
- Az jó, akkor vigye ki ön, tizedes elvtárs, így én.
A parancsmegtagadást legjobb ismereteim szerint az MN álmoskönyve is erősen ellenjavallottnak tartja. Így aztán fogtam a lavórt, kimentem a körletből és végigöntöttem a folyosón, majd visszaadtam a lavórt. Ez már bőven a körlettakarítás után volt. És még mindíg kinn lebzseltem a folyosón, amikor arra járt az ÜTI és megkérdezte:
- Mi ez? Már volt körlettakarítás, nem!?
- Nem tudom. Így az ügyeletes.
- Gomola tizedes lábvize!! Így én.
- ??? (ÜTI)
Elmeséltem neki a storyt. Ne szólt semmit, csak elkérte az ügyeletes naplót és bejegyezte még azt, hogy Gomola tizedest kihallgatásra rendeli - velem együtt Mónus hadnagyhoz.
- Szerencséje, hogy nem zászlóalj kihallgatása rendelte az ÜTI. Így most megússza egy hét fogdával. Mondta Mónus hadnagy, miután meghallgatta a történetet.
Ettől kezdve Gomola tizedest a puszta látványomtól a gutaütés kerülgette, pedig még csak november közepe volt, hol volt még április elseje!? Ennyi Gomola tizedes afférja a Sumákkal.

Valahogy elterjedt a hír, hogy Gölöncsér kurjantotta fejbe a kis Gáspárt egy kézigránát hajító edzésen. Pedig nem, mert határozottan emlékszem, hogy a Gaál Anti volt, aki egyébként meglepően nagyokat tudott dobni azzal a nyeles szarral!

A kis Gáspárról jut eszembe egy story, amit a végén Szendrő Luigi szívott meg két hét laktanyára. Az történt, hogy Ácskám nagyon nyomult és feszíteni akart "velünk", ez mutatta a szellemi színvonalát. Hogy április negyedikére milyen szép körlet dekorációt fogunk csinálni, "Mi"!! A kitüntető okleveleket Ácskám tanácsára kis babér szerű köszorúval bekeretezve föl kellett tenni a falakra. Volt néhány élenjárónk stb.. Meg volt egy plusz szög, amit nem akartunk kihúzni, mert le talál esni a fal, és akkor fotozhatjuk! Így ráakasztottunk egy üres keretet. A "körlet vigyázz!" vezényszóra mindenki fölpattant és vigyázzba merevedett, ahol volt, az üres keret mellett állt Luigi. Ácskám végignézte a dicséretes dekorációt és rámutatott az üres képkeretre, miután körbe hajlongott előtte és minden irányból megnézte mint egy igazi Potrien!
- Ez meg mi!?
- Gáspár honvéd szóbeli dícsérete, válaszolt Luigi.
- Szóval maga ilyen vicces fiú? akkor jelentkezik a főhadnagy elvtársnál két hét laktanyáért.
No hát ez volt, ezt egyébként egyszer már megpróbáltam közkincssé tenni a blogunkon, de bár nekem azt mondta, hogy vette, a bejegyzést soha többé nem láttam viszont.


Zalányi Laci (ex-Sumák)