Dóc

Vannak, akik már nem emlékeznek arra, hogy Dóc ki vagy mi.  Az ő kedvükért írom le, hogy Dóc egy község Sövényháza közelében vagy Békés vagy Csongrád megyében.  Mint gépkocsizó lövészek (magyarul jakumók) Hódmezővásárhelyről teherautókon odagépkocsiztunk az előkészítő lőgyakorlat végrehajtására.  Ezt az egész sztorit leírtam nem sokkal blogunk indulása után.  Az írásom pontos címét lusta vagyok megnézni, de a Hódmezővásárhely benne van a címében.  Egész úton esett az eső.  A teherautókon nem volt ponyva.  Azt mondták, hogy személyeket tilos leponyvázott teherautón szállítani.  A lőtér szovjet tulajdonban volt.  A dolog úgy indult, hogy sátorban fogunk aludni.  Volt azonban az oroszoknak ott valamilyen  laktanyájuk, amely üresen állt.  Végül oda mentünk be.  Ott voltak ágyak, de nem volt rajtuk semmi.  Mindenkinek volt egy szürke pokróca és egy sátorlapja.  Ezekből lett az ágynemű.  Úgy rémlik azonban, hogy a társaság egy része szalmán aludt, de ebben sem vagyok teljesen biztos.  A lövészet részleteit nem írom le újra.  Ebédre túrós tésztát főztek a gulyáságyúban.  Ez a túrós tészta mindenkinek nagyon ízlett.  Még évek múlva is emlegettük a menzán. 

F. Zs. honv.