2013. november 4., hétfő

"Az igazság kiderítése s és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek (...) Ezért kérjük, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban."

Erőt, egészséget T-Brandy Bajtárs, Blockmeister von und zu !

Igen tetszett  utolsó blokkképed, melyen az őszi, legutolsó divat szerinti, eredeti inka katonai (military) álcázóponchódat mutattad be. Valszeg a közelgő, őszi gyakorlaton fogod felvenni. Ízlésedhez fogadd bajtársi garantálásomat.
Először, kérdésedre, nekem Czakó(!) tizedes jutott, de emlékeim szerint, végül is, a nagy eső miatt, valamiféle iskolában, szalmán háltunk. De talán egy északát  azért az összfegyvernemi sátorlapból készült sátorban/topiban töltöttünk. Fodor Zsolt emlékömleny-felelőst kihallgatásra kell rendelni ez ügyben!

Nem értettem Csikós Mikós bajtársunk értetlenkedését, melyet a 2013. okt.12-ei bejegyzéshez volt bátor tenni. Nem  akarom Péter Lászlóhoz, a híres szögedi néprajzoshoz  mérni magam s  ismereteimet, pardon ösmereteimet, de emlékeimből  felmerül egy ősi mondókarészlet a környékből :

Lápipóc, kenderkóc ,
mit kereső te csikós,
mögmutatja Appa Dóczky,
a honvédnak
mint köll lönni

A csikósra való utalás kettős értelömmel bír, me’ arrafelé ez egy bévött, könyérkereső foglalkozás volt, és a mondóka  utal e szilaj társaság időnkénti úttévesztésire a szögedi határba’, persze löhet, hogy egy valamikó’ arrafelé járt ilyen nevű embört rejt a szájhagyomány. Érdekösebb a, láthatóan hatalommal-hiszen ő a mögmutató- rendelkező személyre utaló név, aki valszeg, akár  sámánféle is löhetött.
Ha tudsz valamit hozzátönni, kérlek a következő kultúrfoglalkozás alatt szentöjj időt a kérdésnek, és tödd be a blokkba.
Hát a  Tibor, ős talján nyelv tudója, ő szögedi, csak hallott arrú a helyrű’!
y’de’Ghuech

Nincsenek megjegyzések: