 |
| Flóra kezében Fodorék hozott bora, Bandinak van oka lefotózni |
 |
| Ugyanis kiderült, hogy már nemcsak a bort hamísítják, hanem a cimkét is |
 |
| Borka nem lenyúlni akar, hanem segít a hajló tálcának |
 |
| A jó költő sötétben is lát, a dedikáció sötétben íródott a friss Mozgó Világ lapszélre. A verstöredéket is olvassátok azért |
Igen, igaz, meglepetésvendégek voltunk Tokaiéknál. És nem kellett nagy ész, hogy észre vegyek valami szokatlant, vagy lehet, hogy valakinek nem azt. Voltunk katonák majd egy évig, évtizedekig nem találkoztunk, (Bandival is csak a szomorú elbúcsúzáson Totyitól), az "amerikai" Zsolttal meg utoljára Börgöndön 1964-ben, a szétszéledésnél, ennek ellenére (vagy ezért?), talán alkati okokból, mittudomén, szép barátkozással voltunk tegnap. Megtörtént a katonatörténetek redukciója, alig-alig jöttek fel és vicc is csak kettő volt beszélgetés közben, nem a végén, ahogy szokott "márnincsmitmondaninemsokáramegyünkhaza" állapotban. A házigazda költő-prózaíró-fordító, az Amerikában dolgozó vegyész-analitikus, és a lapkiadó-újságíróból lett újmédiás tanonc nem beszéltek arról sem, hogy lennének-e újra előfelvételisek? Én például nem lennék. Nem a katonaság miatt nem, azért nem, mert, hogy keresnének az unokáim másnap.
1 megjegyzés:
Nem történt hamisítás, csak korrekció. Már kezdtem únni, hogy a tokaji borok önfejű termelői és forgalmazói nem akarják tudomásul venni, hogy Bandi barátunk és harcostársunk vezetékneve Tokai, és ráadásul boraikat is fogyasztja.
Megjegyzés küldése