Kiosztották a nyári sapkát

Speciális üzenet Fodor Zsolt obsitos főtörzsőrmester úrnak.
Jelentem, megjött a nyár, és Micsurin képében, a frissen kiosztott nyári fejfedőben parádézunk az almafák előtt.

Ideges bosszankodik

Bajtársak bosszankodom!

Mer’, a Gáspár(Laci)Gáspár-Nagy Mohó-i nómenklatúra- gyakorló-kézigránáttal történt fejbedobását már jó régen leírtam, azt is, hogy akkor voltam életemben először és utoljára vörös, ráadásul embervértől, hiszen Vitéz Gáborral(hol a fenében van, sehol nem kerül elő)ketten vittük gólyavisziben a gyengusra. Ő a kezünkön ült, kézével nyakunkba kapaszkodott. A fejéből rettenetesen spriccelt a vér, s úgy tudom, hogy míg Pestre ért vele a mentő, jelentős vérveszteséget szenvedett. Na, szóval mi Gáborral rettentő véresek lettünk.

S való igaz Sumák emléke, Gál Pál dobta a gránátot, de ő olyan fenomén volt- a ping-pong mellett, amiben valamiféle medáliát is szerzett-, hogy még Punkot is messze túldobta. S bár Gáspárnak mondtuk, ne mászkáljon arra, hova a gránát becsapódását vártuk, mégis épp akkor ment keresztbe, s találta el őt.

ideges

Kunhegyesről pásztáz a radar

Eltársak! Napok óta figyelem, hogy már igy hajnaltájt figyel bennünket valaki Kunhegyesről. Ha Dócról figyelnének: megérteném, ott furcsa dolgokat cselekedtünk sátoros lőgyakorlat címén a vizes homokban. De mit akar ez az ember pont KUnhegyesről?
Egyes sorokba fejlődve lopakodás utánam! Felderíteni, azonosítani, leleplezni a bestét, vagy ha mégis egykori varsói szerződési állományú harcos, azonnali blogírásra, ellenkező esetben körlettakarításra kötelezni a bestét!
Ács alhdgy

Erőt, egészséget!

Csikós Miklós Gábor obsitos légvédelmi tüzérnek és aktív blogmesternek 63. születésnapja alkalmából. Aki nélkül ez a köszöntő sem fogalmazódott volna meg. Legalábbis nem ebben a formában. Köszöntésére - az eddig már bevált módon - virtuálisan küldök egy palackkal a pezsgők városából. Isten éltessen, Gábor!

Kanyó Feri

Csikós és Punk

Van itt egy másik story. A Csikós (Gábor, de mindíg Csikós Miklósként jelentkezett) esete Punk főtörzs-el. Elmondtam Gábornak, amikor Toprongy hnv. fővárosi kirándulása kapcsán a T üteg egy része összegyült. Ő már nem is emlékezett rá! Pedig remek és nálunk legalábbis a családi legendáriumban már a fiaim ismereteiben szerepel -bár Ők nem voltak sose katonák-, így 'igaziból' nem tudják átérezni, de nagyon tetszik nekik! Nekem is: Szóval Punk még az elején, "katonai jómodorra?" oktatott bennünket.
- A katona nem pofázik (sose!) legkevésbé, ha zárt alakzatban közlekedik, csak ha kérdezik, felelhet a kérdésre, egyébiránt csak: vagy jelentkezik (egy érthető - jelennel)vagy megértette (- értettem-mel) más nincs!!
Nos mentünk kifelé a tiszti klubba takarítani, vagy mi?! Punk volt a kapuügyeletes és beszólt: Csikós honvéd mér' eszik a sorban???!!! Mire Csikós megtorpant összeütötte a sarkait, ettől a sor kicsit zilált lett, és azt mondta jól hallhatóan: Értettem!! Punk eképedt és rákérdezett: Mit értett maga hülye?? mire Csikós rávágta: Jelen! Na ezen a ponton a sereg szellemisége teljesn vissza volt adva, a sor szétesett mindenki mint egy civil bagázs önállóan magának röhögött!

Zalányi Laci

Gomola tizedes története

Az történt, hogy már már elfelejtődött az én gyengélkedő könyvi bejegyzésem, amikor Gomola tizedes mint ügyeletes megpróbálta meghágni az előírást. Nos mint tudjuk, az ilyesmi még a MN álmoskönyve szerint is baljós előjelű. Én már teljesen elfelejtettem a délutáni affért, amit a tizedes et. csak nagy nehézségek árán úszott meg gutaütés nélkül. Ami végképp fölháborította, az volt, hogy egy szikrányit se féltem tőle, amikor gyanútlanul mintegy fél hétkor beléptem az ő körletükbe már nem tudom kit kerestem, de nem volt ott. Dolgom végezetlenül jöttem kifelé, amikor kitűnő Gomola tizedes megismert, és kezdődött a show:
- Katona, jöjjön vissza! (visszamentem)
- Vigye ki ezt a lavór vizet!
- Már mér' vinném? (így én)
- Mer' ezt a parancsot kapta!
- Különben is, mi ez a víz?
- A lábvizem, most mostam meg.
- Az jó, akkor vigye ki ön, tizedes elvtárs, így én.
A parancsmegtagadást legjobb ismereteim szerint az MN álmoskönyve is erősen ellenjavallottnak tartja. Így aztán fogtam a lavórt, kimentem a körletből és végigöntöttem a folyosón, majd visszaadtam a lavórt. Ez már bőven a körlettakarítás után volt. És még mindíg kinn lebzseltem a folyosón, amikor arra járt az ÜTI és megkérdezte:
- Mi ez? Már volt körlettakarítás, nem!?
- Nem tudom. Így az ügyeletes.
- Gomola tizedes lábvize!! Így én.
- ??? (ÜTI)
Elmeséltem neki a storyt. Ne szólt semmit, csak elkérte az ügyeletes naplót és bejegyezte még azt, hogy Gomola tizedest kihallgatásra rendeli - velem együtt Mónus hadnagyhoz.
- Szerencséje, hogy nem zászlóalj kihallgatása rendelte az ÜTI. Így most megússza egy hét fogdával. Mondta Mónus hadnagy, miután meghallgatta a történetet.
Ettől kezdve Gomola tizedest a puszta látványomtól a gutaütés kerülgette, pedig még csak november közepe volt, hol volt még április elseje!? Ennyi Gomola tizedes afférja a Sumákkal.

Valahogy elterjedt a hír, hogy Gölöncsér kurjantotta fejbe a kis Gáspárt egy kézigránát hajító edzésen. Pedig nem, mert határozottan emlékszem, hogy a Gaál Anti volt, aki egyébként meglepően nagyokat tudott dobni azzal a nyeles szarral!

A kis Gáspárról jut eszembe egy story, amit a végén Szendrő Luigi szívott meg két hét laktanyára. Az történt, hogy Ácskám nagyon nyomult és feszíteni akart "velünk", ez mutatta a szellemi színvonalát. Hogy április negyedikére milyen szép körlet dekorációt fogunk csinálni, "Mi"!! A kitüntető okleveleket Ácskám tanácsára kis babér szerű köszorúval bekeretezve föl kellett tenni a falakra. Volt néhány élenjárónk stb.. Meg volt egy plusz szög, amit nem akartunk kihúzni, mert le talál esni a fal, és akkor fotozhatjuk! Így ráakasztottunk egy üres keretet. A "körlet vigyázz!" vezényszóra mindenki fölpattant és vigyázzba merevedett, ahol volt, az üres keret mellett állt Luigi. Ácskám végignézte a dicséretes dekorációt és rámutatott az üres képkeretre, miután körbe hajlongott előtte és minden irányból megnézte mint egy igazi Potrien!
- Ez meg mi!?
- Gáspár honvéd szóbeli dícsérete, válaszolt Luigi.
- Szóval maga ilyen vicces fiú? akkor jelentkezik a főhadnagy elvtársnál két hét laktanyáért.
No hát ez volt, ezt egyébként egyszer már megpróbáltam közkincssé tenni a blogunkon, de bár nekem azt mondta, hogy vette, a bejegyzést soha többé nem láttam viszont.


Zalányi Laci (ex-Sumák)

Ideghes küldi Nektek

1.Lámcsak a Nagy Sumáknak sem sikerült a blokkolás! Pedig ő fizikusinformatikuslégidessz…….Amit leírt, a Sumák keresztnévvel kapcsolatban, az tök igaz én is így emléxem, de tudom, hogy többször kellett neki igazolásokat stb. kérni, és még aszt is elárulta, ha az orvoslás bakafántoskodik, akkor bemártja a kezét a felmosó/mosogató vízbe, és rögtön dermatológiai esetté válik.
Története kissé hasonlít Régeni bajtárs borotválkozási kötelezetségének elmismásolására, hiszen csak visszafelé kellet húznia a borotváját(azt hiszem egyetlenként késsel tisztogatta arcát )s, rogtön oly szakállmérgezést kapott, hogy rögtön gyengélkedő által valorizált borotválkozás alóli felmentés lett a vége. Me azt hiszem, lába is elég könnyen tört fel, és ezért megkapta a tornacipőben való közlekedés lehetőségét, miért is a Toprony nevet kapta.
2.T. Katonai Canonisatios Bizottság! Kérem a fenti eseteket elvetni, vagy mélységi discussióval elemezni, ezután a blokkba való felvétellel örökérvényűvé tenni!!
3.A Kanyó bajtárs jó!
4.A blokkbanemíró, görénykedésre hajlamos bajtársakat pedig sújtsa a közösség mély sajnálata!!!
5. Cetereum censeo..Vitéz Gábor miért nincs meg, Gáspár (Gáspár) Laci hol leledzikl, Keraban mért bujkál mint sötétben …….., meg a Lengyel koma(hú a kersztneve nem jut eszembe, pedig CsikósM-vel, egy sarokban háltunk, meg a Láng Robi is minek kényeskedik, a Brumiról, Szűcsről nem is beszélve???
T-Brandy-t pedig, aki bajtársi aktivitásból kiválóan teljesít, továbbá a blokkolásban megfáradt ügyetlenek(pl. y’de’Ghech) gyámola nemtője, s aki nem rothadó zöld laurusból stb. is koszorút érdemel, az Úristen éltesse, bölcsességgel, Őbenne.
Ez ünnepi alkalomból,

y’de’Ghech


6.PS, esetleg mehet a blokkba, mindenféle személyi kultusz nélkül.

Hogyan lettem Sumák?

Azt pedig, hogy hogyan lettem én Sumák, egyszer már megírtam a bloghoz fűzött megjegyzéseim között, de valamit rosszul csinálhattam, mert egyik megjegyzésemet se látom a blog-ban. A rám vonatkozó részt most megismétlem: Szóval "az úgy volt", hogy Börgöndre érkezésünk után pár nappal elég ronda viszkető és vizesen még fájdalmas is, apró hólyagok jelentek meg a kezeimen. Lementem a gyengélkedőre, ahol egy joviális doktor Úr (ő tényleg az volt) annak dacára, hogy egyúttal ezr. is, megállapította, hogy ekcéma: írt valami kencét amit másnap ugyanott vehettem át, és azt mondta, hogy ne nyúlkáljak vízbe! Mondtam, az nehéz lesz, mert ugye van az a "körlettakarítás meg az a konyhamunka", ahol ez nem kivitelezhető. Erre beírta a gyengélkedőkönyvbe, hogy a következő felülvizsgálatig, ami egy hét múlva volt esedékes, a kulcsmondatot: mindennemű körlettakarítás és konyhamunka alól fölmentve! Ettől kezdve - talán emlékszel - délután, ha már nem volt kötelező elfoglaltság, a körletekben nem volt ember, mert indenki elmenekült az ügyelets meg a napos elől, akik körlethez és konyhára vadásztak emberre - én voltam az egyetlen föllelhető katona, aki nem próbált menekülni, csak egyszerűen ellenállt. Jött a napos, hogy "katona- maga lemegy a konyhára és jelentkezik x főtörzsnél, hogy jött konyhamunkára"! Én meg azt mondtam neki, hogy nem!, és tovább császkáltam a folyosón. Szólhatott az ügyeletesnek, aki kisvártatva előkerült és egyből tájékoztatott, hogy most elmegyek a mellékhelyiségnek tekintett - WC/Mosdó/Dohányzó - komplexumba és egy vödör vízzel, egy fókáva, meg a gyeszafával megerősítve visszajövök és fölnyalom a folyosót. Őt is tájékoztattam, hogy NEM! Erre azt mondta, hogy elmegyek holnap kihallgatásra az Epihez (ő nem így hívta) és jelentést teszek a parancs megtagadásról (ami tudjuk-főbenjáró bűn és súlyosságában közvetlenül az elöljáró átbaszása után következik!) Mondtam neki, hogy nem úgy lesz tizedes elvtárs, maga megy kihallgatásra Mónus hdgy et-hoz és jelenti neki, hogy mennyivel jobb orvos maga mit az ezredes elvtárs! Kikerekedett szemmel nézett rám, és akkor javasoltam neki a megoldást, talán vessen egy gyógypillantást a gyengélkedőkönyv tegnapi oldalaira, és megláthatja nem üres szófia beszléd. Meg is tette és mélységesen megrendült a hite, bizalma a hadsereg egészének további hadrafohatóságát illetően, amit egy rendkívül kacskaringós, elágazó és óriási szókincset tükröző káromkodással jelzett a környezetnek. Ezután már csak két - három figyeletlenebb ügyeletesnek csillant föl a szeme meglátva engem, amint a rejtőzködére cseppet se figyelve ballagok a folyosón: megvan a konyhás! de nem volt meg... Ez elterjedt, beletörődtek, csak a Gomola tizedes forralt bosszút! Ügyeletsként ő is visszautasításba ütközött nálam. Leste a gyengéledokönyvet... Nyert! Ácskám, egyem a szívét, nem egedett el a gyengélkedőre pénteken, legközelebb meg csak hétfőn volt a Doki! Ácskámnak az volt a véleménye, hogy olyan rossz bőrben nem lehetek, hogy azonnali beavatkozás legyen szükséges; mert akkor nem tudtam volna olyan vidámat röhögni rajta, hogy majd elesett és a sapkáját is csak harmadik kisérletre tette vissza a fejére. Szóval Gomola tizedes ugyan már nem volt szolgálatban, de az aktuális ügyeletes figyelmét felhívta, hogy már lejárt a fölmentésem, úgy hogy csak nyugodtan fogjon be körletre is meg szükség esetén konyhára is. Így is lett, az egész hétvégét derűs folyosómosással és konyhalátogatással töltöttem. Hétfőn a Doki kérdezte, mi van, még csúnyább mint elsőre volt! Ekkor fölvilágosítottam, hogy a hadseregben a katona nem addig beteg, amíg az, hanem amíg papírja van róla.(Ez valamikor november első napjaiban volt). Az ezr. et. megdühödött és magában halkan füstölögve beírta a gyengusz könyvbe, hogy Zalányi honv. téli időben (ápr 1-ig) mindennemű körlettakarítás és konyhamunka alól felmentve. Elinte még akadt egy-két érdeklődő, hogy hogyhogy, hogy én nem megyek se a konyhára, se külső körletre, de megnézve a gyengusz könyvet és a határidőt föladták. Lassan elterjedt, hogy amit nem akarok csinálni, az alól föl vagyok mentve. Így selejteződött ki a reggeli torna is (ingben és ing nélkül is)! Egy idő után Punknak föltünt, hogy nem megyek sose konyhára, tán egyszer épp ő volt a konyhaügyeletes tiszthelyettes, vagy mi, és akkor elmondam neki a történetet, erre ő "ne sumákoljon nekem itt"! Mondtam a főtörzs elvtársnak, nem is sumákolnék. Erre elhajtott a francba, de mint keresztapa kitaláta, hogy ezen túl Sumáknak fog hívni. A háromtagú neveket nem szerette. Már amikor néven kívánt nevezni, is csak Zalány-nak hívott. Most így felidézve a dolgokat eszembe jutott néhány érdekes egyéb történet. Legközelebb megírom. ('a propos - mi volt a kis Gáspár keresztneve?!- sehogy se jut eszembe).

Zalányi Laci

Virtuális koccintás-

ra emelem poharam, a holnap 63 éves obsitos, a fáradhatatlan blogolvasó és blogbaíró vitéz T-Bandi köszöntésére. Erőt, egészséget Bandikám! (Mellesleg a fotó Egyiptomban készült - hogy még inkább a kedvedben járjak)

Harcos üdvözlettel: Kanyó Feri