Sziasztok kedves Bajtársaim!
Tényleg régen szólaltam meg, de azért szorgalmas olvasója vagyok a blognak. A vissza emlékezéseket is bámulattal olvasom, néha úgy érzem nem is Veletek voltam katona, mert a neveken kívül nem sok sztorira emlékszem vissza. Másrészt nem nagyon szerettem soha levelet írni, nincs valami jó irodalmi vénám.
Most lábadozom, mert január végén síbalesetem volt és a sílécem éle jó mélyen elvágta a jobb combom külső részét. Lienzben a kórházban varrták össze, de még most is érzem kicsit az összevarrt izmok hózódását. Szerencsére komolyabb baj nem történt.
Élem a nyugis nyugdíjas életemet, unokázok, segítek apróbb dolgokban a gyerekeimnek.
Sóval még megvagyok.
Üdv Mindnyájatoknak
Schultz honvéd.