Időhatározó

Hódmezővásárhely, 1964. október 20.
(gyakorlóruhában)

Aruba/Holland Antillák, 2006. december 11.
(Akár hiszitek, akár nem ez is én vagyok, alattam a Karib tenger)




Fiskeville/RI, 2008. április 3.
(A kép bal széle után egy pásztázó elektronmikroszkópot tessék odaképzelni, amint éppen nem pásztáz.)

Fodor Zs. honv.

Aktuális arckép és focimaraton

Bajtársak!

Nehogy aztán ne én tegyem fel a legfrissebb fotót magamról.

Csupán azért, hogy példát mutassak másoknak, akik eddig még titkolják jelenlegi arcvonásaikat. Gondolok itt elsősorban a gyakori blogbairó, memóriakirály Fodor Zsoltra. A fotómontázst egyébként egyik tanítványom készítette tegnapelőtt.

Nem ártana egy újabb körlevelet elküldeni a blog címével azoknak, akik eddig a fülük botját sem mozgatták.

Időközben felrémlett előttem egy négyóra hosszáig tartó futballmeccs emléke, amelyet csizmában, a romhangár melletti sárban vívtunk. Talán ennek volt az az emlékezetes mozzanata, hogy Pápa honvéd bravúrosan, hüvelykujjával hárított egy lövést. A szépséghibája a dolognak, hogy hüvelykujja közben amortizálódott, mivel hátrébb csúszott vagy 8 centimétert. Akinek más egyéb is eszébe jut erről a meccsről, sürgősen írja meg.

Üdv: Kanyó Feri

Tokai Bandi kerülő úton

Blogértékű gondolatokat szippantott magába a levelezési rendszer. Tokai Bandi, Fodor Zsolt memóriásszal váltott levelet (illetve nem váltott, csak küldött, a váltás akkor jön majd létre, ha Zsolt válaszol, de remélem már a nótaszós fejléc alatt). Kénytelen voltam az előző bejegyzéshez hasonló nyilvánosságra hozni a tartalma miatt. Megint csak ismételni tudom magam: Nehogy aztán hogy már nehogy ne ám.

Szia, Zsolt,

ma a reggeli tornámat vezényszavaid alkalmazásával

rendesen elvégeztem.

Valaki már írta, hogy Brumi találta föl még Vásárhelyen az ágy alá pokrócbatekeredéses módszert a r.t. kiküszöbölésére.

Később ezt mi pl. Mohóval (Szabó Laci) Börgöndön is naponta gyakoroltuk, ott könnyebb is volt, mert míg Hmv-n emlékezetem szerint husszú egyes sorban voltak az ágyak itt már kettő-kettő volt egymás mellett, nagyobb volt alatta az ányák. Jó vastag zöld pokrócaink voltak, de a kövön azért nem ártott kettőt is magunk köré csavarni.

Engedelmeddel, ha már a kitalálókat emlegeted, Kanyónak és Dobosnak is küldök máolatot. Dobos pont ma hajnalban

jelentette nekem e-mailben, hogy reggeli tornára, sőt blogírásra kész.

T-Bandi

u.i. A sok szófejtés közben (fönntarom, hogy némelyik cigány szó) nem említed leggyakoribb katonaszavunkat, a sumák szót. Nincs benne az idegen szavak szótárában. Naivitásomban osztrák katonai németet, vagy jiddist sejtek mögötte: ember ne a cipőjét pucolja (Schuh machen), hanem tevékenykedjen rendesen! B.

Zsolt beírás előzetese

Tüzérek!


Emlékeim szerint a “nehogy aztán, hogy már…” kezdetû fordulatot a hmvh.-i tisztesektõl hallottam elõször. Rajparancsnokom, Földesi õrv. pl. használta. Kanyó Börgöndön azt találta mondani, hogy “nehogy aztán hogy már nehogy ne ám”. Más fokozások is elõfordultak.

A pél bevezetésének körülményeire nem emlékszem. Pálfalvi utána Pélfalvi lett. Valaki, valószínüleg Sumák, bevezette a Pél Pál fiktív nevet. Ha valaki azt akarta kifejezni, hogy valami nem érdekli, vagy esze ágában sincs, hogy valamit megcsináljon, akkor azt mondta, hogy belevágja a pélt. Esetleg belehinti a pélt. Az ébresztõt a reggeli tornához sorakozó rögtön követte. Így nem maradt idõ az illemhely felkeresésére. Amikor a reggeli tornát közülünk vezette valaki, akkor elsõ lépésként felsorakoztunk az árokparton, és ott a “Pélt tekerd ki!” vezényszó is elhangzott. Miután könnyítettünk magunkon, tovább futottunk, és kezdõdhetett a reggeli torna. Az elsõ vezényszó a “Kezeket csípõre!” volt. Ekkor mindenki zsebrevágta a kezét. A gyakorlatok között mindig volt szemforgatás és lábujjmozgatás. “Jól húzzon bele, mester!”. Ezeket a reggeli tornákat Keraban gyakran vezette. Árokparti tevékenységünk miatt egyes HÜTIk háborogtak. A reggeli tornához a felhívás ilyen változatokban hangzott el:

1. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornához sorakozó!
2. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornához futásban sorakozó!
3. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornához futásban, viszakozz, futásban sorakozó!
4. Sorakozó volt, vagy gyülekezõ!? (csak kiegészítésként)
5. Üteg, a naposasztalnál reggeli tornáért (futásban) sorakozó!
6. Üteg, a naposasztalnál futásért sorakozó!

A sorakozó helyett soró és a gyülekezõ helyett a gyülõ rövidítés is gyakran elhangzott. Az 5. és a 6. kifejezetten T üteges újítás volt. Úgy rémlik, hogy valamelyiket Dobostól hallottam elõször. Nem tudom, hogy kit illet meg az abszolut elsõség. Amikor Tréninger Rocco volt az a napos, aki a parancsot kiadta, akkor a 4. soha nem maradt el. A napos vagy a sorakozó elött vagy rögtön utána bekiáltotta, hogy a reggeli torna ingben, ing nélkül, vagy félmeztenyen lesz. (Milyen variáció volt még?)

>Az általunk rendszeresen locsolt árokpartot egyszer velünk tetették rendbe.

A mester megszólítás Börgöndön volt gyakoribb. "Mester, ne variáljon!" "Mester, mi a f…t variál!?" "Mesterek, nótát!" "Mesterek, zenét!" Hmvh.-en is elõfordult a mester, de ott még a harcos megszólítás is forgalomban volt. Úgy rémlik, hogy a harcos Börgöndön nem volt divatban. A variál helyett a varigált is hallotta valamelyikünk. Kopasz Szabó egy idõ után már csak a varigált használta.

Ha majd erõt veszek magamon, ezeket a hülyeségeket is beírom a blogba.

Ez a levél egyben reakció Ideghes 04/09/2008 01:40 AM-kor kelt, RE: kanyhalo tárgyú levelére is. Nekem is az a tippem, hogy a kanyhaló a T üteg valamely tagjának szellemi terméke. Egy biztos, hogy a Szentkúti búcsuban nem kanyhaló v. kanyhalovak ellopásáról van szó. Az “Élénken!” után a “Mozogjanak, mintha élnének!” is gyakorta elhangzott.


Üdv:
F. Zs.

Fodor Zsolt memóriaköszörűs honvéd levelét kénytelen voltam kitenni a blogba, holott az emlékezés király nem annak szánta. Régóta gondolkodom, hogy azt a hatalmas erőfeszítést, amit a blogkezelés jelent nekem, hogyan tudnám aprópénzre váltani. Így. Néha a saját utamat járom, más tollával ékeskedek. Nehogy aztán hogy már nehogy ne ám. Aztán majd Zsolt beszínezheti a vázlatot később.

Ezt a Zsolt bejegyzést kénytelen vagyok áthúzni, akkora leb..ást kaptam érte a szerzőtől, hogy ihaj. Íme: Legutóbbi terjedelmes levelemet kár volt a blogba tenni, sípolás meg. Az még nem volt publikációra érett, sípolás meg. Az ebédszünetben kutyafuttában írtam, sípolás meg. Tulajdonképpen két dolog van benne, amiket külön-külön akartam leírni, sípolás meg. Az egyik a reggeli torna, mint olyan, sípolás meg. Ehez a témához lett volna még mit hozzáfûznöm, sípolásmeg. A másik téma a laktanyai társalgási mód, és a ránk jellemzõ szófordulatok leírása, sípolás meg. Ami ebbõl a blogba került, az kiegészítésre szorul, sípolás meg. Ideghes levele nélkül pedig az egész a levegõben lóg, sípolásmeg. Máskor kérdezzetek meg engem is, sípolás meg! Merek én azzal vitatkozni, akinek pásztázó elektronmikrószkóp van az asztalán?

Invitáltuk a tanulást

A laktanya nem núúdiatelep! Ideghes romhangárra is vonatkozó beírásához (2008. III. 14.), amit nyilván az ellenség megtévesztése céljából romkertnek is nevez:

Szovátai százados egyszer elérkezettnek látta az időt arra, hogy a népgazdaságnak valami hasznot hajtson. A fogdásokat kivezette a romhangárhoz, mindegyiknek kalapácsot nyomott a kezébe, és mindegyik fogdásnak legalább 5kg vasat ki kellet termelnie a vasbeton tömbökből. A romhangár területén legfeljebb csak a politikai vizsgára lehetett készülni. Jegyzeteink és az ún. szabályzatok, amelyekből tanulni lehetett volna, titkosak voltak, és azokat az objektumból nem volt szabad kivinni. A tanulást imitálni – R. Nagy Pál hmvh.-i százados kifejezését használva – invitálni természetesen lehetett.

A másik napozóhely az úgynevezett betonteknő volt. Ez a laktanya udvarának a keleti részén helyezkedett el, nem messze az 1-es őrhelytől és a sportpályától. Úgy nézett ki mint több egymással összekötött sekély úszómedence. Az alján a betonozás jó állapotban volt, és nem verte fel a gaz, mint a romhangárt. Ezt nem volt ajánlatos a körletből kihozott pokróccal és/vagy nudista szerelésben megközelíteni. Ahoz ugyanis végig kellett menni a laktanyaudvar jelentős részén, és az út egy része az ügyeletes tiszti szobából jó látható volt. Ezen kívül az út hosszúsága miatt könnyen össze lehetett találkozni valamilyen nemkívánatos egyénnel.

Fodor Zs. honv.

Demonstráció. Lehet írni a blogba! Dénes napja van.

Egy magát újabban Lapátszemüvegesként aláíró egykori bloggertársunk panaszkodik,
hogy nem tud írni a blogba.
Ime én egyszerűen rámentem a teuteg.blogspot.com-ra, fülül jobboldalt rákattintok a Belépésre.
Beenged. Új bejegyzés. Rákattintok: itt vagyok. Igaz, korábban mintha megjegyeztettem volna valami jelszavamat.

Hogy valami érdemi dolgot is írjak: ütegügyeletesként ma reggel ezt a távmondatot vettem:

A LEEGVEDELMI TUEZEEREK ISTENE EELTESSE A DEENES VALAMINT IDEGHES NEVUE
BAJTAARSAINKAT!

A szolgálatot ezzel átadom.

T-Bandi

Máthé Dénes, időhatározó