2011. november 7., hétfő

Bed Time .....Laurent Jean Philippe R. további fotói

Bed Time .....

Fodor Zsolt is felébredt. Nem csoda, ha Emberhegy szás jutott eszébe

Emberhegy százados
Igazi neve alighanem Kántor volt.  Az Emberhegy elnevezést Molnár László akasztotta rá, de nem ment át a köztudatba.  Életkora 40 és 50 között lehetett.  Egy magasra nőtt szumó birkozónak nézett ki.  Olyan magas volt, mint Tóth (Regönye) Béla, vagy Héjas János.  A kettő együttes súlya kb. annyi lehetett, mint Emberhegyé egyedül.  Nem csekély testi erővel rendelkezett.  Volt neki egy Trabantja.  Szemtanúk mondták, hogy amikor beleült, a  lökhárítók bal oldali vége legalább 5 cm-rel alacsonyabbra került, mint jobb oldali végük.  Nekünk alig volt vele dolgunk.  Emberhegy is azok közé tartozott, akik elfogadtak minket.  Elmondta magáról, hogy ő Harkovban nőtt fel, amit a Szovjetúnió Chicagojának is neveztek.  (Ezt a Harkov - Chicago párhuzamot eddig csak tőle hallottam egyedül.)  Azt mondta, hogy az ottani aranyifjúság tagjai, köztük ő is, úgy készültek  fel az életre, hogy egymás ökleit ütközették nagy erővel.  Így öklük nagyon megcsontosodott és nagyon megerősödött.  Beszámolt arról is, hogy egy olyan eljárást is begyakoroltak, amellyel egy kézzel és egy térddel végrehajtott, jól irányzott rugással valakit fejre lehetett ejteni.  Erről a fogásról egy hadifogoly visszaemlékezésében is olvastam.  Ő ezt a GULAGon tanulta meg köztörvényes bűnözőktől. 
Emberhegy még Börgöndre érkezésünk elött Ukrajnában járt, mert ott rokonai voltak.  Úgy gondolta, hogy ha már ott van, akkor körülnéz.  Utazgatott is sokfelé.  Kievben is járt.  Egyik nap azonban beidézték egy rendőrségi irodába, ahol alaposan lehordták.  Felrajzolták neki, hogy merre járt, mikor volt ott és mit csinált, mindent percnyi  pontossággal.  Rá kellett jönnie, hogy az ő megfigyelésében iskolásoktól kezdve az egészen öreg anyókákig rengetegen vettek részt.  Azt mondták neki, hogy mivel csak Ungvárra kért tartózkodási engedélyt, csak a kárpátukrajnai területen volt szabad mozognia.  Ha Kievbe kért volna tartózkodási engedélyt, akkor egész Ukrajnában szabad lett volna utazgatnia, de így nem volt neki rá engedélye.  Akkor még volt éberség!  A dolgot szerencséjére egy alapos fejmosással megúszta. 
 
Volt neki egy öccse, aki hasonló testi adottságokkal rendelkezett, mint ő.  Ez  Nagykanizsán volt katona.  Egyszer kimenője volt, de a kapunál elkezdték szőrözni.  Egy idő után elvesztette türelmét, és a kapuügyeletest mindkét helyettesével együtt leütötte, és kiment.  Ezért bezárták. 
Amikor 1973-ban ismét katonáskodtam Börgöndön, Emberhegy már nem élt.  Azt mondták, hogy a szive mondta fel a szolgálatot. 

2011. november 3., csütörtök

Sic transit gloria mundi













Az előző két bejegyzésre csupán ezzel a képsorozattal tudok reagálni. Néha azt álmodom, hogy őrségben elaludtam, és erre felébredek.







K. F. obsitos őrmester

2011. október 31., hétfő

Halogén

Népi humor. Ma az angolszász országokban Halloween van, de ennek semmi értelme.
Egyes hazai zöldségeseknél máris Halogéntök néven árulják a faragnivalót.

A Szendrő Luigi, aki jól fejlett izomzata és tornász-volta ellenére utánozhatatlan hipochonder és éjszakai ijedős volt,
ettől szerintem bepisilne.

2011. október 19., szerda

Ideghes olyan szép megjegyzést írt, hogy ideteszem: Alakzatban szomorkodunk

Szomorúságodban bajtársiasan osztozom!
Így már alakzatban szomorkodhatunk... menetelve a sok hőstettet látott börgöndi csatatereken, verve a féllábas vigyázzmenetet, természetesen a parancsnok te vagy.
Hajh!
Régi dicsőségünk emlékei hol késtek a régi homályban? Vagy netán eltévedtetek, elvétve az azimútot? Egyetlen barát-ellenség felismerő jelet sem adva, és célkereső-követő oszcilloszkópunk bágyadt zöldjéről letűtetek, most hiába keresgélhetjük a ПУСК mai nevén ENTER gombot. A mostani hideg októberi napokban,mégis, milyen jó emlékezni, felidézni a 65-ös, forró júniusban érzett PA kabin melegét, hogy’ hevítette hősi szívünk vágyát, hogy már csak rövid idő áll előttünk hogy egy ПУСК-ra hazamehetünk, s emlékezhetünk majd bajtársainkra, s a katonai kultúrában oly magas színvonalon vezénylő elöljáróinkra(Appadóczky,Farkas, Hunya, Sir Khán, Punk, Higéne száseltárs, Kovboy ….), zenei fejlettségünre: pl. az Elöljárunk a harcban kezdetű mozgalmi ének temetési énekként történt interpretálására.
Hát akkor kimondom RIADÓ! Lóra! Kard ki, kard! Előtte persze politikai oktatás!
y’de’Ghuech

2011. október 16., vasárnap