Nem hal ki a tüzér-hagyomány!

Fodor Zsolt írja a Messzi Csuszából, hogy a fia ágyút készített, mellyel így Szilveszterkor egyet-egyet pukkant Én meg nemrég kisunokáimnak mutogattam a Hadtörténeti Múzeum hátsó bejáratánál álló kínai ágyúkat. B.Ú.É.K. mindenkinek, különösen Schulznak!

Minden kedves T-üteges társamnak áldott Karácsonyi ünnepeket és boldog Újévet kívánok!

Gulyás Lajos (alias Schultz hv.)

Itt van, amiről az előzőekben y de Guech írt

Y de Guech rátalált a hadititokra. Hány év futkosó?

. Ezt írja a letartóztatása előtt közvetlenül: . T.T.Bandy ütegtárs! Kérem a fenti publikusságot a legnagyobb tapintattal Hunya et. al közölni! A csatolt hivatkozás közzétételét javaslom, hogy a viharosan közelgő vizsgákra eredményesen felkészülhessünk, és elnyerhessük a megfelelő vándorzászlót, Kiváló izét stb. ydG

Ez is már négy és fél éve volt...

Talán rákerült annak idején a blogra, de most előkerült valahonnan ez a kép,
megint fölteszem. Páran az egykori T-ütegből Pallagi Totyi temetésén, 2008 februárjában, az Óbudai temetőben. Balról jobbra Csikós, Tokai, Gulyás (hátul), Pápa, Téringer(elöl) Bátki (akkor még Brumi), Szabó Laci (hátul) Szűcs (elöl) Mattyasovszky.  

Tátrai Vilivel

Ma a Cezanne-kiállítás kapcsán találkoztunk Tátrai Vilivel. Előtte egy darabig ki voltam kötve a Szépművészeti "művészbejárójánál" egy lánchoz. Bot is volt nálam - inkább sétapálca, de az más történet, katalán vonatkozása van... Vili édesapja, aki Börgöndön is meglátogatott bennünket, most lenne száz éves, ebből az alkalomból emléktáblát avattak. A kispesti híradó honlapjának végén van egy pompás videó, ahol Vili hosszan és szépen beszél az édesapjáról, meg az általa megélt évtizedekről. Itt láthatja, akit érdekel: http://uj.kispest.hu/index.php/hirek/1678-emlektablat-kapott-a-vilaghiru-hegedumuvesz

A blogspot vagy az én ügyetlenségem miatt van egy kakukktojás is. Vilivel helyett bekerült a saját Tokai Vivi unokámról is egy kép, de olyan aranyos, remélem, megbocsátjátok.

Kvíz: Mi jutott eszébe Fodor honvédnek Massachussetssben?

Válasz: “ Fodor honvédnek eszébe jutott, hogy Emberhegy százados igazi neve Kántor volt. Keresztneve még nem jutott eszébe. Azt mástól várja.”

Életjel a Záborszky labirintusból

Sajnálom Bandi, hogy eltüntem. Én végig úgy éreztem, hogy nem voltam elveszve. A jelenségre magyarázat, hogy magával sodort az érdeklődő tömeg. Ráadásul ez a jelenség szombat-vasárnap is folytatódott. Igazolásként néhány dokumentumfotót mellékelek. Tájékoztatásul: Y' de' Guesh őrmester mellett Gulyás/Schultz alezredes is felbukkant a kiállításon. Sajnos a találkozás nem jött létre, de a vendégkönyvben értékelhető nyomot hagyott.

K. F. obs. őrm.

Kanyó eltűnt a Záborszky labirintusában

Kérdeztem Ferit, melyik képet rakjam föl azok közül, amelyek a kiállításán készültek, de ő eltűnt

valahol azóta. Ezért csak ezt az egyet küldöm

Kultúrfoglalkozás - színes üvegcserepekkel

A címben jelzett foglalkozás helyett más programra invitállak benneteket. A XXIII. Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál rendezvényeként nyílik meg a fotókiállításom Norvégiáról. Tudjátok, amikor kemény kézitusában elfoglaltam Börgöndöt. Amit a kóbor ellenség megtévesztése céljából Borgund fedőnévvel illettek a találékony norvégok. Hely, időpont a csatolt fotóállományban elrejtve.
Üdv: K. F. obsitos őrmester

y'de'Ghuech szokás szerint apprehendál

Régen apprehendáltam!

Ha a bloghoz  írok, mint megjegyző, akkor azt a bajtársak aligha olvassák el. Ezért kérlek, Te, aki a Blogozó Népet Szolgálod, mint bejegyzést tedd közkinccsé e rövid emléket!

Szóval, Hmvh-n, pontosabban a Szeged közeli  Dócon 1964 esős őszén AK-47 mintájú automata Kalasnyikov(majdnem Kasnyikot írtam) gépkarabéllyal teljesítettük az alapkiképzéshez tartozó, lőgykorlatot(mellalak 100méterről,célkörökre, egyes lövésekkel, és álló alak 300m-re rövid sorozattal való leküzdése), mely sikeressége  a katonai eskü sine qua non-ját jelentette. Mint ismeretes Bratmann Brumi és Nagy Mohó  Kiválót lőtt, és ezért kettőjüket egy ottani ales(Fodor bajtárs lesz szíves kiegészíteni a névvel) a hmvh-i csapatzászló előtt lefotózta.(Hogy fértek bele az optikába, erre Kanyó fényképes felderítőnk kell választ adjon). Mint utóbb kiderült, Börgöndön, ahová mindketten, mint szt. ereklyét magukkal vitték,(szívük mélyén távolabbra tekinve,  remélve, hogy később majd unokáiknak is henceghetnek vitézi múltjukkal), ezt nem vették jó néven, mert egy szobavizit alkalmával megtalálták és elkobozták, sőt  Hunya ales. et. elé is idézték őket, a képeket pedig elkoboztaák. A részeltekért Brumi kihallgatásra jelenjen meg a blogon!

A Nagy Honvédő Háború győztes fegyverét a PPS géppisztolyt, Börgönd adta kemény markunkba. Evvel kellett teljesítenünk a Fehérvár Sóstó (?)melletti, szovjet fennhatóság alatt  exisztáló lőtéren. Mint ismeretes ezen alkalommal Csikoós Miklós honv. valamiféle őrségben elkallódott, s megunva a várakozást szépen visszaballagot(10 km legalább, sisakban ) a laktanyába, ahol is frász tört ki hiánya miatt, de  mikor a kapuban, fegyveresen, ámde kissé ziláltan megjelent, nem akarták beengedni, hiába erősködött. Erről Ő már beszámolt, ha nem, az oral hystory miatt lesz szíves cselekedni!

E lőgyakorlaton, mivel Börgönd a haramadszori vándorzászló elnyerése miatt érdekelt volt ütegünk(T-üteg)sikeres helytállásában, Ács Ákos álhdgy.  vállalta a lőeredmények kozmetikázását, mégpedig saját marokfegyveréből leadott pontos lövéseivel, ha véletlen valaki nem találta volna el az 50 méterre kitett célt.

Bajtársi üdvözlettel

y’de’Ghuech tart,őrm.

Mikor Tóth Bélától, Zalányitól vagy Máthétól pps képsorozatokat kapok.....

Tudjátok, mikor volt üteg-társainktól olyan zenés pps képsorozatokat kapok, nekem mindig a PPS géppisztoly jut az eszembe. Érdekes, a kereső először német katonák kezében dobott ki egyet. Hogy került hozzájuk? Nem szovjet feljesztés volt a vacak szerkezet, amivel először, még Hmvhán célbalövésre kényszerítettek bennünket?
http://indafoto.hu/multidaru/image/14381757-29a19a13

Titkos akció - vagy időutazás?

A címben feltett kérdésre hamarosan megkapjátok a választ. De addig is lehet tippelni, hogy hol kaptam lencsevégre a "gyártmányt"?

Bajtársi üdvözlettel: K. F. obsitos őrmester

Kanyó fényképez, Tokai ír

http://www.ahonapkonyve.hu/books/23-talalkozunk-minden-olimpiai-evben

Kanyó a montenegrói hegyekben rakétakilövőket telepít

Örülök a híradásnak a kapcsolatot ápoló obsitosokról. Mostanában az északi fjordok helyett a déli fjordokat vettem célba: momentán a Kotori öböl partján kattintgatom a fényképezőgépet és kopogom ezt a levelet. Szeptemberben nyílik a kiállításom "A fjordok földjén" címmel, arra majd küldök meghívót. Igazolásként csatolok egy-két fotót Montenegróból. További szép nyarat!

Üdv: Feri

Fodor Zsolt és Csikós Gabi Tokaiéknál

Nyári szabadságra jött
Amerikából Fodor Zsolt,
ebből az alkalomból
összejöttünk minálunk.
A képen Csikósné, F.Zs. Csíkos, egy másik csíkos: Tokai,
valamint Zsolték fia, Karcsi
 

Meglett a kép is

Nosztalgia. A börgöndi vasútállomás

http://www.teuteg.blogspot.hu/2008/07/brgndi-lloms_17.html

Schulz honvéd beszól a hátsó sorból

Schulz honvéd írta...
Nem sok információ van az 1957-73 közötti időszakról.
Szerencsére a mi emlékezőink szinte teljes körűen elmondtak már mindent.
Üdv mindenkinek
Schulz hv.

A börgöndi repülőtér

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6rg%C3%B6ndi_rep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r

Három éve meg ezt írta valaki egy májusi péntek estén

Szevessztok T ütegesek!
Én nem lettem igazi börgöndi. Nagyon élvezem azért olvasni a történeteket. Együtt voltunk Hmvh-en. A krónikásnak, megnézetem a katonakönyvem, miután sikerült megtalálni, ez van benne: Hmvh. MN4228. 1964.09.01.-1964.10.30. Börgönd MN2900. 1964.10.30.-1964.11.17. aztán Ercsi MN61191964.11.17.-1965.08.02. A helységneveket persze én irtam hozzá, az titok volt. Szóval én kevesebb, mint 3 hetet voltam Börgöndön.
Úgy emlékszem, valamilyen tantermi foglalkozásról elhívtak, és közölte, talán a politikai tiszt, hogy átvezényeltek Ercsibe, pakoljak össze, és jelentkezzek ott. Indoklás nem volt. Emlékszem, sírva fakadtam. Féltem. Féltem a bizonytalantól.
Ercsiben megtudtam, hogy azért vezényeltek át, mert megbízhatatlan voltam a származásom miatt. Apám ludovikás tiszt volt a háborúban, meg azán 57-ben börtönbe került. Szegényt ez el is vitte. Benne van a katonakönyvemben a parancs száma, amivel átvezényeltek. Egyszer szívesen elolvasnám. Hogyan fogalmaztak akkor?
Összepakoltam, elvonatoztam Ercsibe, jelentkeztem egy hatalmas laktanyába. Először a rossz kapun. Mert kettő volt. A hatos út mindkét oldalán van/volt a laktanya. Azóta sem voltam ott. Vizi Szilveszer, az MTA elnöke hősködött 56-os tetteivel, hogy az ercsi SZOVJET laktanyán keresztül teherautózott Pestre. Hát nem szovjet volt, de a hatos felett egy sóhajok hídja kötötte/köti össze a két felét. Ugyanolyan egyetemista század volt ott is mint Hmvh-en vagy Börgöndön. Műegyetemre menő srácokból. Ugyanolyan klassz srácok mint ti. Kiemelt, hadsereg közvetlen műszaki ezred. Ez jó kaját és valamennyi lezserséget, szakmailag jól képzett fiatal tiszteket jelentett. Kemény fizikai, műszaki katona munkát is. Az olyasmi, mint amit a 4-es műhelyben tapasztaltunk, csak gerendákat is kellett cipelni, meg a jeges Dunába gázolni, pontonhajókat, hidat építeni, mindent felrobbantani. Mindehez szinte számolatlan mennyiségű lőszer és robbanóanyag. Én ezt élveztem. Jó sok szabadságot lőttem magamnak. Az ezred minden sport válogatottját mi adtuk, sokat voltunk "bajnokságokon" távol az ezredtől. Például a Császárba jártunk úszóedzésre vagy egy hónapig. Meg rengeteget őrséget adtunk a Duna nagy árvize alatt, amikor rajtunk kívül az egész ezred gátat épített meg mentett, ha jól emlékszem Győr körül. Sok jó emlékem van, persze lehet, hogy csak ezekre emlékszem.
Tóth Béla, Koralovszki Jancsi, Farkas Árpi, Kiss Zoli, Lipták Jóska, Érsek Tibi, Nagy Gyuri, Régeni Peti biológus évfolyamtársaim, némelyikük kolesz szobatársaim voltak a JATEn. Szabó Tibi, Süli Pisti ugyanakkor bölcsészek voltak itt. Sokat hallottam Börgöndről tőlük. Biztos nem soroltam fel mimdenkit. Igen, Cavinton.
Hmvh-ről Bunkóci tizedes. Az én rajparancsnokom Illés volt. Úgy emlékszem magas, vörök hajú szeplős srác volt. Tényleg túl sokat riadóztatott bennünket. Bunkóci Szegeden jeles, közismert személyiség volt. A Marx, később Mars téri piacon egy édességelet áruló butikja, bódéja volt. Az önkormányzat eladta a piac kezelését, és végül a bódékat, butikokat le kellett bontani. Ez elég disznó dolog volt, még mindíg nyögi a piac, pedig vagy 2 éve történt. Szegény Bunkóci sokáig ellenált, amúgy magyarosan, semmi simlisség. Nem tartottunk kapcsolatot, ő nem emlékezett rám. De nagyon sajnálom. Tönkrement abban, hogy az új piackezelő nagyobb profithoz jusson. Amikor utoljára láttam, egy reggel, úgy 9 óra körül, elég részeg volt, a piac egy kimérőjében támasztotta a pultot. Remélem azért talpraáll. Még mindíg vannak azért lebontatlan bódék. Ezek tulajdonosai perben állnak a hatósággal. A piac rekonstrukciója nem történt meg. Szerintem a legjobb gyümölcs és zöldség piac a szegedi az országban. Csak meg vannak számlálva a napjai.
Jó lenne találkozni veletek. Sok év telt el. Vicces lesz kikkel ismerjük meg egymást, kikkel nem.
Sajnos a volt évfolyamtársaimnak nem tudom az e-mail címeit, bár szinte évente van találkozónk. Úgy tudom Löbödör Keszthelyen van. Tóth Béla Pécsett, már nyugdíjban az önkormányzattól. Kolarovszki Jancsi Sarkadon él, ő is nyugdíjas. Farkas Árpi Szegeden tanít. Érsek Tibi a Mosonmagyaróvári Egyetemen. Kiss Zoli az USA-ban él, de szinte minden évben felbukkan. Toprongyról csak azt tudom, hogy nyugdíjas. Lipták Jóska Baján madarakat tenyészt.
No hát ezeket Maróy Péter irta egy péntek estén.

Az Objektumban

MIvel új bejegyzés nincsen, megint közök egy érdekes, jó hosszú régit. Sajnos nincs odaírva, ki a szerző. Tippeljetek! Vagy a szerző tegyen vallomást.
.

Az objektumban

Az objektum a laktanya déli oldalán helyezkedett el, és 3m magas betonfal vette körül. Egy ellenőrző ponton kersztül lehetett bejutni és kijutni. Itt szúrópróbaszerűen ellenőriztek egyeseket, hogy nem visznek-e be vagy hoznak-e ki papírt. Így akarták megakadályozni a katonai titkok kicsempészését. Kiképzésünk elméleti része itt történt a délelötti órákban. Ez a tantermekben folyt. Eleinte az alapozó tárgyakat oktatták. Első volt az elektrotechnika. Ezt Horváth Imre százados (Kis Japán) oktatta és nagyon jól. Amit ott elektrotechnikából megtanultam, arra az egyetemen is emlékeztem, és az több volt, mint amire az egyetemen egy vegyésznek szüksége volt. Utána jött a rakétavezérlés blokksémákban felvázolva, és a lövéstan. A lövéstant Horti János százados oktatta és szintén jól. Ebben a rakéta pályájának kialakításához szükséges matematikai és fizikai ismerteteket kaptuk meg. Többek között megtudtuk, hogy a rakéta alapesetben félelőretartással közelíti meg a célt.

A blokksémákat később konkrét kapcsolási rajzok követték. Ezek hosszúsága több métert is kitett. A blokksémákat és a kapcsolási rajzokat már a kétéves tartalékos tiszti tanfolyamban tiszthelyettesekké előléptetett emberek oktatták. Punk és Sztankovics (Törpe) is ebbe a társaságba tartoztak. Enge törzsőrmesterre, Kisteleki főtörzsőrmesterre és Kutnyánszki (Kutya) főtörzsőrmesterre emlékszem. Ez a három nem volt veszélyes. A kapcsolások működését részletesen ismerni kellett. Számonkéréskor a kapcsolási rajz elé kellett a honvédnek fáradnia és mutogatással kísérve el kellett magyaráznia, hogy mikor melyik áramköri elem mit csinál és/vagy milyen állapotban van. Egy ilyen alkalommal Kisteleki feltette a kérdést, hogy mit csinál a katona, ha mutogatni akar. Többen azt válaszolták, hogy kér engedélyt mutogatni. Kopasz-Szabó válasza az volt, hogy bal lábbal keményen kilép. Mindenkinek ez tetszett jobban. Más alkalommal az alábbi párbeszédnek voltunk tanúi:
Kisteleki főtörzsőrmester: Molnár, b….a meg! Mit röhög!?
Molnár Imre: Maga az élet ilyen nevetséges.
Kisteleki főtörzsőrmester: Maga az élet!? B….a meg! (nevethetnékjét csak részben tudta palástolni, sokféle válaszra volt felkészülve, de erre nem.)

A fent említetteken kívül más dolgokról is volt szó. Bors József őrnagy (Precíz Jóska) az ellenséges légi támadóeszközöket oktatta. Be kellet volna magolnunk a NATO fontosabb repülőgépeinek a technikai adatait. Ez nekem nem ment. A B-52 és az F-104G különösen veszélyesnek volt minősítve. A T-vonalzóra is kitértünk. Annak segítségével a térképen azt lehetett a közeledő repülőgépről a pályaadatok ismeretében megtudni, hogy az mikor van az indítási és mikor van a megsemmisítési zónában (az IZ-ben és az MZ-ben). A két zóna nagyon hasonlított egymásra, de mégsem voltak egyforma méretűek. Ennek okát Precíz Jóska nem tudta érthetően elmagyárzni. Arra is kitértünk, hogy a Varsói Szerződésben az egész földgömb milyen módon van gömbi négyszögekre felosztva célmegjelölés szempontjából. A neve valami olyasmi volt, hogy egységes tűzvezetési tervtábla négyzetháló. Ez egy logikus rendszer volt, de senkit nem érdekelt.

Donkanyar őrnagy (Most már mondja meg valaki, hogy mi volt az igazi neve!) műszaki kiképzést tartott. Ennek lényege az volt, hogy hogyan kell telepíteni a 6 kilövőállást kör-körös és szektoros elrendezésben. Be kellett volna szajkóznunk, hogy az egyes kilövőállások milyen messze vannak a PA kabintól, irányaik egymással mekkora szöget zárnak be, mekkora fedezéket kell nekik ásni, mekkora fedezékeket kell ásni a kabinoknak, és mindez meddig tart, ha egy műszaki munkanap 10 óra. Azt is mondta, hogy majd kimegyünk a terepre és kinyomdokoljuk a rendszer egyes elemeinek helyét. Szerencsére erre soha nem került sor.

Punk egy-két órában a NATO hadseregeinek szervezéséről beszélt, hozzátéve, hogy háború esetén nekünk az olasz hadsereg jutna. Az olasz hadsereg akkor éppen átszervezérs alatt állt, így arról nem tudtunk meg semmit.

Ács Ákos a hagymányos, azaz a csöves légvédelmi tüzérségről tartott előadást néhány óra erejéig.

Később a gyakorlati foglalkozás az objektum udvarán felállított kabinokban történt. Ezek a kabinok pontosan olyanok voltak, mint amilyeneket a rakéták vezérlésére használtak. Kívülről zárt kocsiszekrényes teherautóknak látszottak, amelyeken több szellőzőnyílás volt, és kábelek kötötték őket össze. Az első szakasz tagjainak az L és a PA kabin berendezéseinek kezelését kellett megtanulnia, a második szakasznak pedig az I és a K kabinokét. Az antennák a PA kabinon voltak. Itt a fent említett tiszthelyetteseken kívül tisztek is foglalkoztak velünk. Serfőző alhadnagyra emlékszem.

Az objektumban a T-füzetekbe jegyzeteltünk. Ezek vonalas spirálfüzetek voltak, és mindenkinek három volt. Ezeket a füzeteket az un. T-ládákban tárolták, amikor nem használtuk őket. Voltak T-ládások, akik hetenként cserélődtek. (“Oda jár a T-ládás a T-ládával T-ládázni minden este.”) Úgy rémlik, hogy a T-ládának volt egy belső leírása. A T-ládákat a T-rajztárból kellet kivételezni és oda is kellett lepecsételve leadni. A blokksémákat és a kapcsolási rajzokat is ott tartották. A T itt azt jelentette, hogy titkos.

Az úgynevezett egyéni tanulás is az objektumban zajlott a délutáni órákban. A társaság két tanterembe vonult be. A külső teremben volt a második szakasz, a belsőben pedig az első. Ilyenkor a délelött hallottakat kellett volna jegyzeteinkből megtanulni és a szabályzatokat olvasni. A rendszer egyes részeiről szóló leírásokat is szabályzatoknak hívták. Az egyéni tanulás alatt foglalkoztunk is ezekkel, de nem állandóan. Keraban nagyon jókat tudott aludni ilyenkor. Voltak, akik az ún. gyufókert játszották. Egy gyufásskatulyát az asztallap szélére tettek, majd felpöccintették a levegőbe. Az eredmény attól függött, hogy a skatulya melyik oldalára esett vissza. Gábor András, Fehér Tamás (Weis) és még néhányan kártyáztak. Ez kockázatos volt, mert a kártya is papírnak számított. Néhányan matematikai vagy fizikai problémákat beszéltek meg. Legtöbben azonban kötetlen társalgást folytattak, de az alvók száma se volt elhanyagolható.

A tanteremekben tanteremügyeleteseknek is kellett lenniök, akik közülünk kerültek ki. Az ő dolguk volt a rend fenntartása, ami az alvók felébresztését, a játékok és a társalgás leállítását jelentette. Ezeket a feladataikat a tanteremügyeletesek nem vették komolyan. Időnként egy-egy elöljáró is benézett és ellenőrizte, hogy mit csinálunk az egyéni tanulás idején. Ilyenkor a tanteremügyeletesnek jelentkeznie kellet, de a többieknek nem kellett felállniok. Az elöljárók többnyire nem voltak elégedettek a látottakkal, és lehordták a tanteremügyeletest. Kasnyik egy ilyen alkalommal került fogdába.

Leszerelésünk várható időpontja elött 150 nappal többen centimétert vásároltak, és abból egy cm-t minden nap levágtak. Gelencsér Péter a levágott darabot 1mm-es négyzetekké aprította egy zsilettpengével és a darabokat szétfújta. Régeni Péter, azaz Toprongy szintén összeaprította a levágot darabot, de ő nem fújta szét, hanem megette. Ezt a szertartást mind a ketten az objektumban végezték el az egyéni tanulás ideje alatt. Olyan emberek is voltak, akik takarodó elött vágták le az esedékes darabot, vagy ébresztő után az előző napit. Leszerelésünk pontos dátumát illetően mindenki tévedett néhány napot.

Az objektumban a tantermekben télen meglehetősen hideg volt. Ott tapasztaltam először és utoljára, hogy a hidegnek álmosító hatása is lehet.

Az objektumi egyéni tanulás olyan alkalom volt, amikor viszonylag békénhagytak minket.

Négy évvel ezelőtt

Mivel újabban senki se ír, azt nézegetem, miket írtunk blogunk indulásakor, 4 évvel ezelőtt. Ime egy bejegyzés 2008 április 8.-ról:
.

Demonstráció. Lehet írni a blogba! Dénes napja van.

Egy magát újabban Lapátszemüvegesként aláíró egykori bloggertársunk panaszkodik,
hogy nem tud írni a blogba.
Ime én egyszerűen rámentem a teuteg.blogspot.com-ra, fülül jobboldalt rákattintok a Belépésre.
Beenged. Új bejegyzés. Rákattintok: itt vagyok. Igaz, korábban mintha megjegyeztettem volna valami jelszavamat.

Hogy valami érdemi dolgot is írjak: ütegügyeletesként ma reggel ezt a távmondatot vettem:

A LEEGVEDELMI TUEZEEREK ISTENE EELTESSE A DEENES VALAMINT IDEGHES NEVUE
BAJTAARSAINKAT!

A szolgálatot ezzel átadom.

T-Bandi

Szabó Kopasz születésnapja

Gratuláltam Kopasznak a Facebookon.
Isten és Gramsci éltessen sokáig, na meg a fényképen a hátad mögött álló piramis építtetője,
az első nagy K(he)opasz is!

Nálunk a bölény is ibolyát eszik

Nálunk Sashalmon annyi Ibolya lett, hogy még a kis vasbikát is azzal etetem 

Álruhás ügynök

Jelentem, egyszemélyes ügyeletes alegység szolgálatomban lelepleztem a titokzatos „Ibolya” nevű blokkügynököt. Jelszó? kérdésemre azt válaszolta „hol itt az ibolya”  e kérdésével bejutott a Hunya ales vezette Ki mit tud Börgöndről és a Gyártmányról c. nagysikerű továbbképző tanfolyam hallgatói közé.

y’de’Ghuech tart. Őrm. 

Ma tízen olvastátok a blogot

Ma tízen is olvastátok a blogot, többek közt Brüsszelből, valami amerikai Mountain View-ból, de még a Brassó megyei Vidombákról is. Tán aszittétek, Nők Napja alkalmából mégiscsak fölbukkan a Janka?
Hát nem bukkant föl, fátylat a bibircsókos orcájára.

Időutazás III. Sörgyári capriccio

Pallagi is nagy kedvelője volt a söröknek. Ezért talán nem lesz túl profán dolog ezt a Totyi három egykori ütegtársa közt a napokban egykori sörgyári emlékeikről folytatott kis levelezést idemásolni a blogba. 

1. krigli
Írországi utazásom alkalmából küldök egy képet Guiness-söröshordókat szállító teherautóról, többek közt Tóth Bélának
2. rundó
Tóth Béla (Regönye) erre válaszul ezt írja:

Volt szerencsém a Guiness sörgyár múzeumának legfelső szintjén 4 v. 5 korsó sört magamhoz venni, társaim nem bírtak vele. Egy hétig tanulmányoztuk az ír szakképzést. Nem derült ki semmi, de a sör és a Jameson (szintén a gyárban) igazán jó volt!

3. plehács
Tóth Bélának vallomást teszek arról, hogy a Guiness Sörgyárba ugyan nem jutottam be, de a Kőbányai Sörgyárhoz érzelmes és malátacefre-illatú emlékek fűznek.
Szia, Béla.
Én a Guiness gyárba nem jutottam be, de kívülről láttam: hatalmas.
A Kőbányai Sörgyárat bezzeg jól megismertem sráckoromban. Faterom ott volt élete végén
ún. kazánmester. Csak sétált és bírálgatta, ami nem tetszett neki. Irigyeltem nagyon, mert én a hordómosóban
leisztoltam, mint segédmunkás. Ott napi 6-8 "plehács" volt a fejadag, 1 plehács 1,5 liter csapolt sört tartalmazott.
Csoda, hogy a Kőbányából a városba visszavezető sínek mellett nem nőtt a fű, mert oda hánytak a dolgozók?
A Pilseniben voltam. Ott is igaziból a sörkóstoló mellé kínált prágai sonka meg a rokfort ízlett.
Ja, jártam továbbá a hatalmas moszkvai "Zsiguli" sörözőben. Ott halat adtak, rengeteget a kétliteres kancsókban fölszolgált sör mellé. Csak a magyar vedeli a sört kaja nélkül. Kairóban is söröztem sokat, ott sósmogyoró megy marékszám.
Üdv: Bandi
4.friss csapolás
Fodor Zsoltnak is megírom, hogy megjöttünk Írországból, és elküldöm neki másolatban Tóth Béla levelét. Erre ő hašeki lendületű humoreszkben válaszol:

Tehát, ha rövidebben is, ismét megjártátok Írországot és nem mondhatjátok, hogy nagyon megjártátok.   Mi az a Jameson?  Egy sörféleség?

Szûkebb pátriám sörgyárába egy üzemlátogatás során jutottam el elõször, amit gimnáziumunk szervezett.  Középiskolások lévén nem kaptunk sok sört.

1964 júliusában a nagykanizsai postán dolgoztam, amely fizikai munka volt.  Kábeleket húzgáltunk ki és be, kábeleknek ástunk árkot, belefektettük a kábelt, majd betemettük az árkot, telefonokat szereltünk fel, elferdült telefonoszlopokat tettünk helyre, stb.  Megismertem a vonalfelvigyázókat is.  Az a vonalfelvigyázó, akinek a körzetében a sörgyár volt, nagy elõszeretettel járt oda megnézni, hogy a telefonokkal minden rendben van-e.  Én azonban nem voltam ehez a vonalfelvigyázóhoz beosztva, így nem jutottam be a sörgyárba.  Amikor az Egyesült Izzóban dolgoztam, akkor Kátzeus Márton, aki a sörgyárban akkor fõmérnök vagy valami ilyesmi volt, meghívott több Nagykanizsán tevékenykedõ vegyésszel együtt.  Akkor sörözgettünk is, de csak módjával.

A sörgyár már nincs meg.  Teljes neve Nagykanizsai Sör- és Malátagyár volt.  A rendszerváltás után a gyárat a vezetõség kaparintotta meg.  Elsõ intézkedésük az volt, hogy mindenkit kirugtak.  Második intézkedésük az volt, hogy mindenkit visszavettek és az államtól pénzt csaltak ki azon a címen, hogy új munkahelyeket teremtettek.  A további részleteket nem ismerem.  Annyit tudok, hogy elõször a sörgyártás szünt meg, késõbb pedig a malátagyártás is.  Úgy tudom, hogy a termelõberendezések eltüntek.

A gyár hires volt.  A sör jó minõségéhez az is hozzájárult, hogy az ottani víz sörgyártásra kiválóan alkalmas.  Az 1800-as évek második felében a filoxéra a szõlõk jelentõs részét kipusztította.  A borivók így átszoktak a sörre.  A sört viszont Nagykanizsára és környékére az osztrák örökös tartományokból szerezték be.  A nagykanizsai tõkések elhatározták, hogy építenek egy sörgyárat, és majd õk látják el sörrel a környéket.  Az elhatározást követõ második évben a gyár már termelt.  Úgy építették meg, hogy csekély beruházással a termelési kapacitást meg lehetett duplázni.  1896-ban kiterjedt piacuk is volt.  A környéken kívül õk szállították a sört a Balatonhoz és a dalmát tengerpartra.  Fiumében 30 kocsmájuk volt.  Az elsõ világháború után az adriai piac beszûkült, de még akkor is szállítottak sört Jugoszláviába Kralevski Pivo néven.  A hazai piacokat viszont megõrízték.  A második világháború után a sörgyártás megszünt, de 1954-ben vagy ‘55-ben ismét megindították.  Akkor is jó minõségû söröket fõztek.  A nagykanizsai sörgyárról még  Jaroslav Hašek  Švejkjében is említés történik.

Prágában én is kóstolgattam a söröket.  Egy plehácsot még megtudtam inni, de többet nem se Prágában se másutt.  Honnét ered a plehács elnevezés?  Ha jól (sõt: lyól) számolom, akkor egy plehács 1,5  javadalmazás sörrel egyenértékû.  Amikor még egyetemre jártunk és koleszban laktunk, akkor abban a 4 - 5 fõs társaságban, amelybe én is taroztam, mindig volt egy sörsoros.  Idõnként a társaság egyhangúlag úgy határozott, hogy a sörsoros hozzon fejenként egy javadalmazás sört, ami fejenként két üveg sört jelentett.  Prágában se adtak semmit a sör mellé, azt külön rendelni kellett.  Ugyanezt tapasztaltam Pozsonyban és az NDK-ban is.  Kár, hogy az írországi sörözõkbe soha nem fogok eljutni.  Moszkvában és Leningrádban is jártam, de sörözõben nem voltam.  A boltokban beszerezhetõ palackozott soröket iszogattam.

Tóth Regönye Bélának nem lehetett nehéz 4 v. 5 korsó sört magához venni.  Van gyakorlata.  Leszerelésünk elött kb. egy hónappal megivott 19 korsó sört.  A körletbe nem tudott felmenni.  Bajtársai cipelték fel, levetkõztették és betartották a zuhany alá, de nem tért magához, igy csak bedugták az ágyába .  Ezek után rajött a hányhatnék.  Löbödör a sisakját (természetesen a Regönyéét) tartotta oda hánytálként.  A sisak többször is megtelt.  Löbödör futásban vitte ki a WC-be kiüríteni, utána loholt vissza, hogy idejében érjen a következõ hányáshoz.  Volt bajtársiasság.  Molnár László volt katonatársunk és nekem évfolyamtársam is minden évfolyamrendezvényen megivott 10 üveg sört.  Volt egy másik évfolyamtársam is, aki Kiskõrösön volt katona, szintén beemelt 10 üveg sört ilyen alkalmakkor. 

Ennyit a sörrõl és Nagykanizsa söripari multjáról (Régi dicsõségünk…).

5. kört hoznak. Megérkezik Tóth Béla Regönye újabb levele

Volt munkahelyem a Pécsi Sörgyár mellett volt, sokszor mentünk át a diákokkal egy kis vegyigyár szagot szívni. Még ma is tudom, hogy az ászkolásnál a hordóba fulladt patkány a vezeték melyik kanyarjában akadt el. Pécsi Szalon sört kizárólag Doboz község Sarkad felőli végén, a kanyarban lévő kocsmában iszom (majdnem a kocsmáros fizet érte), Pécsett olyan 30 éve ittam utoljára. Volt néhány jobb fajta, de azokat sem iszom, amióta a Wenkheim grófoké. Még 94 – 98 között az akkori - és sajnos jelenlegi – polgármesterrel meghívott gyárlátogatásra. W. István gróf (igazgató) nem ért rá bemutatni a Polgármesternek a gyárat, de a sörfőző mester igen. Tudtam, hogy az üvegre ütött kupak az elszámolás alapja, tehát a lezárás előtt le kell venni a flaskát, inni egyet, majd visszatenni a bemenő oldalra. Kimossák, újratöltik. Polgármesterem azt mondta, hogy ez snassz. Majd Az irodában iszunk! Gróf úr üzent értünk, bementünk. Az irodai hűtőszekrényen 3 féle sör. Azt mondta, hogy ezek az új készítmények, ezeket keressük és vegyük a boltokban. Aztán megköszönte a látogatást és kikísért bennünket a kiskapuig. Szerencsére kb. 200 m-re van a Xavér templom és mögötte a söröző. Kénytelen voltam meghívni hőn „imádott” főnökömet, nehogy sörivás nélkül menjünk vissza a Városházára. Pénz sem volt nálam, de ott még ma is van hitelem!

Kanizsai sört talán 1972-ben ittam utoljára, az ottani vegyipari technikumban. A sörgyár akkori igazgatójának lánya is oda járt, folyt is a sör patakokban. Nem ízlett, azóta meg nem is próbáltam.

A németekről meg majd elbeszélgetünk valahol.

 6. rundó. Ahelyett, hogy végre egy Jamesonnal lezárnánk az estét, fölöslegesen magyarázkodom és kérdezősködöm Fodornál:

Szerbusz, Zsolt Báty!
Először is: a Jameson talán a legnevezetesebb ír whiskey, bár francia cég csinálja, és éppen Corkban.
Másodszor: mielőtt kimerítő válaszomat megírnám Hašek-i lendülettel fogalmazott írásművedre, elküldhetem-e ezt a leveled,
és majdan születő válaszomat Regönye-Tóth Bélának is?
Harmadszor: Ki volt Löbödör polgárilag?

A 7. plehács után már összefolynak a dolgok, de lehet, hogy csak lábjegyzetek következnek.
Fodor Zsolt ezt írja még Massachussetsből:


Löbödör neve Nagy György.  Neked szakasztársad volt.  Úgy hallottam valószínüleg Kasnyiktól, hogy egy idõben Keszthelyen lakott.  Õ volt ütegünk legerõsebb embere.  Amikor Kasnyikot kieresztették a fogdából, akkor néhányan vállaikra emelve vitték el a kantinba.  Löbödör is a cipelõk között volt.  A blogban volt szó errõl az elnevezésrõl.  Valaki azt írta, hogy a löbödör az egy szag.  Azt nem tudom, hogy Löbödör polgári foglalkozása mi volt.  Azt csak sejtem, hogy a JATE Bölcsész Karán tanult valamit.

Nem tudtam, hogy Regönye Nagykanizsán a vegyipari vagy az olajipari technikumba járt.  A két technikumnak ugyanaz volt az igazgatója és a tanári kara.  Egy meglehetõsen nagy épület, a volt piarista gimnázium északi felét foglalták el.  Az épület déli fele B épület néven a gimnáziumhoz tartozott.  A két intézmény ugyanazt a lépcsõházat használta (mert csak egy volt szerencsére az épület közepén), és fizikailag nem voltak egymástól elkülönítve.   Mivel a folyosók közösek voltak, látásból több embert ismertem abból a társaságból és volt, akit személyesen is.  Valószínû, hogy a technikus tanulók ugyanígy voltak a gimnazistákkal.

Komor befejezés:
 Hódmezõvásárhelyen T. R. B. és én nem ismertünk egymásra. - írja Fodor Zsolt. Nem is csoda - ennyi sör után?

Időutazás II.

Talán még nem késő megemlékeznünk arról, hogy négy évvel ezelőtt, 2008 februárjában Totyi végleges eltáv-ra ment.

Isten nyugosztalja.

Időutazás

Bajtársak!
Időutazást akartam tenni, de valaki babrált valamit a P kabinban, és ez a gyakorlóruha került rám.
K. F. obsitos

Hódmezővásárhely-nosztalga. Üzenetváltás Sztancsikkal

Szia!Én úgy tudtam,hogy 50 éves korig tart a tartalékosoknak a 
hadkötelezettség.Nekem 1990-ig volt konkrét feladatom ,utána 
előléptettek majd 50 évesen el is köszöntek tőlem Ennyi. 2014 szeptember
 1-én lesz 50 éve,hogy bevonultunk Hódmezővásárhelyre.Találkozhatnánk 
ott akkor a kapu előtt!Mit szólsz hozzá? Elvtársi,akarom 
mondani,bajtársi üdvözlettel Péter
---------------------------------------------------------

> Na, akkor pontosítsuk. Én ugyan 46-os vagyok, de valahogy

> elfelejtett a katonaság, és obistosnak tekintettem magamat,

> bár soha erről értesítést nem kapőtam.. A blogban , mikor

> kezdődött, Kanyóval levelezgettünk is erről.

> Üdv: Bandi

> 

> 

> ---------------------------------------------------------

> > Te öregebb vagy?Én 1945-ös és 1996-ban kaptam az obsitot!

> > Péter> > 

> > ---------------------------------------------------------

> > > Köszi, megtaláltam.

> > > És mi már 25 éve is obsitosok voltunk.

> > > András

> > >  

-------------- 

akkor már kapisgálom, én pont 50 éves koromban voltam megint hosszabb

ideig Egyiptomban, aztán meg költözködtem, biztos azért veszítettek el.

A blogban írtuk, hogy májusban kéne itt Pesten találkozni (idén ).

Csikós tavaly akart bennünket Börgöndre kicsalogatni, de lusták voltunk.

Hmvhely-nosztalgiája még nem támadt Rajtad kívül senkinek.de miért ne?Már úgyis ingyen vonatozunk megint. Bemásoljam ezt a blogba?

Bandi

-------------- 

Természetesen,Údv Péter

Elveszett cirkáló

Meglesz! Javítom a vesszőket.
Öt perc múlva nézheted az eredményt, ami azért csodás,
mert úgy vettem ki, hogy valamelyik Csendes-óceáni szigeten van a blogspot szervere, de legalábbis Kaliforniában.
Üdv!
T-Brandy

2012.02.05. 22:02 keltezéssel, Máthé Dénes írta:

KedvesT-Bandy!

Bocs, kérlek javítsd a vesszőket.!

-----Original Message-----
From: Máthé Dénes [mailto:mathedenes1@t-online.hu]
Sent: Sunday, February 05, 2012 9:59 PM
To: Tbrady
Subject:
Importance: High

Képzeld Bandy!

Egy  elcsavargott  elkésett, de megtalált bejegyzés.

Valamikor,  azt, hittem, tudok, beírni ebbe T-üteg blokkba. Persze nem sikerült, s kiderült, magamnak kreáltam egyet, amit nem tudok beszüntetni. Amit beírtam, persze aktualitását nem vesztette, mert, hiszen mint közismert, a T-ütegbe került dolgok, mindig az egyetemes kultúrtörténet igazgyöngyeiként fénylenek mind a hmvh-i tanpálya, mind pedig a börgöndi romkert(távolban a nagy fa+az Ég alja) Zenitjén és Nadirján. A Fridrik meg magyarázza meg már végre, mi az az azimút.

 

2010. szeptember 30., csütörtök

T-üteg, nóta indulj!: Ez sem Börgönd

Feri Bajtárs!
Azt hiszem felderítő-elhárító szolgálatod kegyetlen jól működhet, mert mindig akkor rendezel kiállítást, mikor nem birok elmenni a vernisszázsra.( Na mit szólsz, milyen ellentektüel vagyok! Tudom ez egyfajta masszázs származék.) Nem is tudtam, hogy Hunya ales. et. munkája ennyire átjárta lényedet. De ne félj, ha egyszer képes leszek blokkunkba írni és saját képeimet elküldeni, rögtön leszalacc a boltba fél kila Hazelnutért, mert ,végre, majd, nem, a, levelét, használod.
y'de'Ghech
Börgönd T-2900

 ---------------------

Y'de'Ghech! Külgyed a képet is ! TBrady, T-Brandy vagyamitakartok.

Regönye emlékei pécsi hazautazásaikról Matyával

"A blogot időnként megnézem. Az írások hatására el is döntöttem, hogy - amíg
ingyen utazhatok - teszek egy Érd - Sárbogárd - Székesfehérvár -
Pusztaszabolcs - Érd utat. Ez megvan egy nap alatt és így Börgöndöt
körüljárom. Pécsről kevésszer mentünk autóval Fehérvárra, akkor is
Belsőbáránd felé. A repülőtér végén mindig megálltunk egy jó pisilésre, de
eléggé megváltozott a vidék. Most már műholdról is nézhetem a laktanyát, de
nagyon nehéz azonosítani a részeket.
Pusztaszabolcson mindig Matyára gondolok! Minden hazautazáskor eldöntöttük,
hogy a restiben megiszunk egy Martinit (valami eszméletlen olcsó áron
adták), de valahogy mindig kimaradt. Most meg már nincs is resti, meg van
pár percem átszállni a pécsi vonatra. "
T.B.

Összfegyvernemi Védőkanál, Feuer! és Volta

Kedves T.-Bajtárs és ütegtárs, a virtuális  T-üteg Kiváló Blokkírója és egyben Nemtője!

Kérlek tedd közkinccsé a csatolt képet, melyet mai, körletünkben megtartott szokásos rovancsolásunkor találtam. A lelet, mely Összfegyvernemi Védőkanál nevet nyerte el szolgálati helyén anno cedenbal, azt hiszem páratlan hadtörténeti-haditechnikai értékű, és evvel együtt művészi kivitele, kidolgozottsága miatt vitathatatlanul komoly esztétikai értéket is hordoz. Ez utóbbi tény megerősítését úgyis ’jába várjuk Tátrai bajtárstól, mivel ő ugyan találkozón részt vesz, de nem blokkol, ezért elég ha a lelkes kutató véleményére hagyatkozunk. A tárgy végén látható jel egyértelműen bizonyítja e múzeális tárgy Összfegyvernemi Védőkanál voltát.

Bajtársak, emlékeztek még a ’Feuer’ vezényszónkra, e komoly és rettenetes fegyver segítségével ballisztikus  röppályára állított levesben főtt zöldségek alattomos toccsanására az öreg katonák(örök ellenségeink) asztalán?

Most pedig takarodóra felkészülni a parancs.

y’de’Ghuech

tart.őrm.

Norvég dolgok

A Banda Militar, azaz a Királyi Gárda pedig igenis mi voltunk, az egykori börgöndi T-Üteg.
Aki nem hiszi, járjon utána. Ahogyan y de Ghuech, azaz Máthé Dénes bajtársunk tette Kanyó Feri után nyomozva.
....
EGYSZERŰEN Szenzációs!
Ez a Norvég Királyi Gárda! Hangot rá!

http://sorisomail.com/email/16993/exibicao-de-banda-militar--um-espectaculo-imperdivel.html 

--
KF norvégiai ágensünkfejére virtuális barackot kell nyomni, mivel spanyol forrásból kell megismernünk a legféltettebb norvég hdititkokat. Engem laktanyára kell vágni, mivel KF felderítését kiválóra értékeltem, tehát abcúg.
Egyébként bakfitty az egész a T-Üteg féllábas vigyázmenetéhez képest, ha jól utánagondolok.
Különben meg, szemfényvesztés, mert lőttek, holott nem volt „Fekve töllts!”, nem volt „’Rányzék hármas”, és nem volt: „Tűz” és nem láttam, hogy a kilőtt hüvelyeket megkeresték volna, és elszámoltak volna velük.

Y’de’Ghuech

Máthé Dénes üzeni

Bajtársak!

T-Brandy Bajtársunk utolsó sorához a 2011. december 27., kedd-i bejegyzéshez fűzött rövid megjegyzésemet: 2011. december 27., kedd, kérem, nyomatékosan figyelembe venni.

Bajtársi üdvözlettel,

Y’de’Ghuech

BÚÉK-i kérdés

Ma is hatan olvasták már a blogot, de ki tudná közülük megmondani, vajon a domain-statisztikánkban miért a
nagypapaszex a kulcsszó? Talán Csíkos Miklós buherál? Melyhez hasonló kíváncsi kérdéseket várok minden Börgöndöt járt öregkatonától.


http://www.webstatschecker.com/stats/domain/teuteg.blogspot.com